Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

124 159. Mt. 1602. §. — Alkuszdíj. — Az alkuszdíj, vagyis az a díj, amelyet az ejíyik fél a másiknak szerződés közvetítéséért, Vagy szerződéskötésre kínálkozó alkalom közléséért igér, vagy ami ilyen tevékenységéért az alkusznak igéret nélkül is jár, — mert az eset.körülményei szerint nem tehető fel, hogy azokra díjtalanul vállalkozott volna, — csak akkor van kiérdemelve, ha .az igérő fél az alkusz közvetítésével, vagy az ő közlése alapján köti meg a szerződést. Ha az alkusz eljárása bármi okból szerződéskötésre nem vezet, az alkuszdíj nem követelhető. (K. 1932. jan. 13. — P. VII. 5482,1930.) 160. Mt. 1709. §. — Kártérítési követelés alaptalan bűnvádi feljelentés miatt — A törvény által előírt joglépés igénybevételéért az ezt igénybe vevő fél kártérítési kereset alá csak akkor vonható, ha az ily joglépés által károsított bebizonyítja, hogy erre a joglépésre az azt kérelmezőnek jogellenes cselekménye szolgáltatott okot. (P. H. T. 160. sz.) Ámde nem jogellenes az olyan feljelentés, amely nem hamis és nem is feltűnően gondatlan, mert a joggyakorlat szerint csak a nyilván' valóan alap nélküli bűnügyi panasz esik a jogellenes cselekmény tekintete alá. (K. 1931. nov. 17. — P. VI. 3676/1931.) 161. Mt. 1711. §. — Jog gyakorlása károsítás céljából. — 'Kereskedő joga az áru eladásának mellőzése iránt — A kereskedőnek az általános cselekvési szabadsága körébe esik a tulajdonát képező vagy gondjaira bízott áruk felett való rendelkezés, amelyet a törvényben megjelölt kivételektől (közszükségleti cikkek) eltekintve, elvileg szabadon gyakorolhat. Ebből folyik az a ' joga is, hogy a tulajdonát áruba bocsáthatja, vagy eladását mellőzheti és amennyiben versenyviszonyban levő kereskedő vevődről van szó, az ügyletkötést a tekintetbe jövő jogos érdekek 'összeegyeztetése végett külön is megvizsgálhatja. Ha a kereskedő ezzel a jogával él, az ennek gyakorlásából más személyre háramló kárért csak akkor vonható felelősségre, ha jogával észszerű és megengedett érdek nélkül nyilvánvalóan és kizárólagosan azért élt, hogy más személyt megkárosítson. K. A kereskedőnek az általános cselekvési szabadsága körébe esik a ( tulajdonát képező vagy gondjaira bízott áruk felett való rendelkezés, amelyet a törvényben megjelölt kivételektől (közszükségleti cikkek) eltekintve, elvileg szabadon gyakorolhat. Ebből folyik az a joga is, hogy a tulajdonát áruba bocsáthatja, vagy eladását mellőzheti és amennyiben versenyviszonyban levő kereskedő vevőről van szó, az ügyletkötést a tekintetbe jövő jogos érdekek összeegyeztetése végett külön is megvizsgálhatja. Ha alperesek az /őket megillető ezzel a joggal éltek, az ennek gyakorlásából felperesre háramló kárért csak akkor volnának felelősségre vonhatók, ha jogukkal ész;szerü és megengedett érdek nélkül nyilvánvalóan és kizárólagosan azért éltek volna, hogy ez által a felperest, károsítsák. Felperes azonban azt, hogy (•alperesek az áruknak a D. Testvérek részéről való eladását szándékosan és