Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

23 tekintve, nem érinti az egészséges hiteléletet. A javaslat 10. §-a helyesen fentartja az 1883. évi XXV. t.-c.-nek azt az intézkedését, hogy a bírói úton érvényesíthető kamatlábhatárig uzsorát nem lehet megállapítani. A hitelnyújtást nem ennek a javaslatnak a törvénnyé válása, hanem az elhibázott kamat és végrehajtási rendelkezések veszélyeztetik. Az uzsora definíciójának a tisztességtelen befolyásolásnak a bírói gyakorlatban kialakult fogalmához való simulását helyesnek tartom. Az uzsora lényegileg nem más, mint tisztességtelen befolyásolással való kizsákmányolása a hitelt igénybe vevőnek. (Hitel tágabb értelemben veendő, hol a szolgáltatás és ellenszolgáltatás nem egyszerre történik és itt is helyes, hogy a javaslat az előbbi kételyeket, mely az uzsora fogalmát csak a kölcsönre akarta szorítani, eloszlatja.) A hitelező zaklatását az a körülmény eléggé megakadályozza, hogy az uzsora csak akkor forog fenn, ha a hitelező az adós helyzetét „kihasználja", ami az indokolás szerint is feltételezi, hogy a hitelnyújtáskor tudjon róla és ezt tudva tervszerűleg saját hasznára fordítsa és hogy csak a „feltűnően aránytalan mértékben" a szolgáltatást meghaladó ellenszolgáltatás kikötése valósítja meg. A javaslat hibája az, hogy több helyen túllő a célon és a hitelezőt alaptalan zaklatásnak teszi ki, a rosszhiszemű adóst pedig az ügy elhúzásával védelemben részesíti. A kizsákmányoló ügyleteknek e javaslatban való szabályozása nem indokolt, ez a szabályozás magánjogi törvénykönyvbe való, különben is a gyakorlat lényegileg egyezik a javaslat szövegével. A 3. §-nak az a rendelkezése, hogy az uzsorás hitelező még a tényleg adott értéket sem követelheti vissza, igazságtalanul sújtja a hitelezőt és jogtalanul gazdagítja az adóst. Az uzsorás vegye el büntetését bűnvádi eljárás útján, csukják be, vagy szabjanak ki rá pénzbüntetést, ami az államkincstárba folyik be, de magánjogban a tőke elvesztését, mint büntetést bevezetni, nem egyeztethető öszsze a magánjogi elvekkel. Az adós a pénzt tényleg megkapta és akkor is vissza kellett volna fizetnie, ha nem uzsorás lett volna a hitelezője. Elég, ha az adós kamatmentes kölcsönt élvezett, ha mértéktelen ellenszolgáltatásnak a szolgáltatást meghaladó részét és a tiltott cselekményre irányadó szabályok szerint kárának megtérítését követelheti. Az adósnak a tőkét is ajándékozni annyit tesz, mint a rosszhiszemű adóst arra biztatni, hogy kísérelje meg a hitelezővel szemben az uzsora felvetését, talán sikerül ily módon szabadulnia, de mindenesetre a 13. §. alapján, még jogerős marasztaló ítélet után is kísérletezhet a végrehajtási eljárás felfüggesztésével és amennyiben a perújítási keresetet egy hónapon be-