Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

24 lül beadja, elodázhatja a fizetést a perújítás jogerős elbírálásáig. A kiszabható, az alaptalanul perújítással élő adóst sújtó ezer pengőig terjedhető pénzbírság a rosszhiszemű adóst nem aggasztja, ha az rajta úgysem hajtható be. Ugyanezért kifogásolható a kizsákmányoló ügyleteknél a 9. §-nak az az intézkedése, hogy a sérelmet szenvedő fél szabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, amennyiben a kapott előnytől hibáján kívül elesett. A részletekre nem térek ki, csak még azt említem meg, hogy a 11. §-nak az az intézkedése, mely pénzintéztekkel szemben felmerülő uzsora-kifogás esetén a Pénzintézeti Központ meghallgatását követeli meg, indokolatlan privilégium a pénzintézetek részére, mely arra vezethet, hogy a pénzintézeteknek olyan is szabad lesz, ami a kis, magánhitelezőnek nem. A 12. §-ban a büntető bírósági ítélet jogerejétől kellene a perújítási határidőket számítani, mert határtalan időig mégsem lehet a hitelezőt a bizonytalanságnak kitenni. Sz—i. SZEMLE. Létszaki cogensség. Ez a cím Grosschmíd egyik szokásos kifejezésének és az ismert cogens szónak vegyítéséből alakult. Grosschmid beszél a „kötelem létszakairól", keletkezés, teljesítés és késedelem egymást követő helyzeteit értve a létszak alatt. A jogviszonyok valójában nem állanak élettartamuk ekként eltagolt létszakaik egész ideje alatt egységes és változatlan szabályok alatt. Közismert, hogy a késedelem különleges szabályokat léptet életbe (gondoljunk csak a gondossági fog felfokozására és az obligatio perpetuálására), de a teljesítés is, — amire ritkábban gondolunk, — sokszor új szabályozás alá helyezi a jogviszonyt (a naturális obligatio alapján eszközölt teljesítés visszakövetelhetetlenségén felül a jogszabályok sok egyéb vonatkozásban tulajdonítanak a fait accomplinak jogi kihatásokat). A kötelem létszakai a jogszabályok cogens jellegén is változást ejtenek. A jogi tételeknek cogens jogszabályként való kiképzése mögött közérdek, illetve oly egyéni érdek húzódik meg, amelynek védelmét a törvény nem bízza rá a felek szerződési megállapodására, illetve a jogszabály alkalmazását, érvényesülését a felek akarata ellenére is elrendeli. A MMT. 876. szakasza szerint a zálogtárgynak a törvény értékesítési szabályaitól eltérő értékesítésére vonat-