Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

22 Mindkét döntés magán viseli a kir. Kúria mélységes törvénytiszteletének és bölcs megfontoltságának nyomait. Tisztelettel fognak előttük azok is meghajolni, akiknek kenyeréből a tisztes szándék ismét letör egy darabot. Dr. Hupperf. Leó. A magyar kir. Kúria jogegységi tanácsának 47. sz. polgári döntvénye. „Ha a kielégítési végrehajtást a végrehajtást szenvedőnek előbb az ingóságaira és azután újabb kérelem folytán ingatlan vagyonára, vagy előbb valamely ingatlanára és azután újabb kérelem folytán más ingatlanára rendelték el: az újabb végrehajtási kérelem költsége a végrehajtást szenvedőt terheli az 1881: LX. t.-c. 116. §-ának és 117. §. a), b) és c) pontjának megfelelő esetben és ezenkívül minden olyan esetben, amikor az újabb kérelem a követelés behajtása végett szükséges és az eset körülményei indokolják, hogy a végrehajtató a végrehajtást már korábban nem kérte az újabb kérelemben megjelölt ingatlan vagyonra is." Ebben az eldöntött — kizárólag költségkérdésben — a jogegységi tanács szemben azzal a felfogással, hogy nem jár költség az újabb kérvényért, ha már volt előző (ingó vagy ingatlanra vonatkozó) végrehajtási kérvény; ellentétben továbbá azzal a másik szélső állásponttal is, amely minden körülmények közt a v. szenvedettre hárította a döntvény tárgyát képező újabb kérvény költségét: középutat foglalt el és csekély eltéréssel azokat a szabályokat kívánja alkalmazni a kérdéses újabb kérvények költségeire nézve, mint aminő szabályok állanak a folytatólagos végrehajtás iránt beadott kérelmek költségeit illetően. Az ingatlanra vonatkozó újabb végrehajtási kérelem költségeit tehát nem lehet sem a limine a végrehajtatóra, sem a végrehajtást szenvedőre hárítani, hanem utóbbit csak akkor lehet ezekkel megterhelni, ha a végrehajtató kimutatja akár azt, hogy a törvény 116. §-ának vagy 117. §-a a), b) vagy c) pontjának esete áll fenn, akár pedig azt, hogy az újabb kérelem a behajtás érdekében az említett esetekhez hasonló okból szükséges. Ez utóbbi esetre nézve gazdagon példáz a döntvény és így mindenképen alkalmas lesz zsinórmértékül szolgálni a gyakorlat számára. F. P. Törvényjavaslat az uzsoráról. A kormány a közvéle mény és a pártok követelésének engedve, az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjesztett az uzsoráról, mely az 1883. évi XXV. t.-c. rendelkezéseit van hivatva pótolni, kiegészíteni és hatékonyabbá tenni. A javaslat abban a részben, ahol a régi törvény hiányait, meghatározásait akarja pótolni, illetve világosabbá tenni, több helyes rendelkezési tartalmaz. Nézetem szerint ez a törvényjavaslat többször helyesen védi a szorult adóst és néhány intézkedésétől el-