Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Hatásköri illetékességi észszerűtlenségek

224 séget — az adóssal elismertetni. Ez pedig a felek fölös zaklatására vezet. — A törvény intenciójának következetes értelmezése végett pedig az alábbi indokoknál fogva: 1. a 32. §. miniszteri indokolása szerint a két évi határidő (szemben a régi tíz évvel) a követelések gyors lebonyolításának érdekében történt és ezen cél érdekében mondotta ki a törvény, hogy ez a határidő nem az utolsó bejegyzéstől, hanem az utolsó ügylet bejegyzésétől kezd folyni. Ezzel a törvényhozó elejét vette a két évi határidő olyatén való kijátszásának, hogy a hitelező a kamat és az egyenlegátvitelnek a bejegyzésével a két évi időhatárt tetszése szerint meghosszabbíthassa. A fizetés bejegyzését a mai bírói gyakorlat analóg esetnek veszi a kamat és az egyenlegátvitel bejegyzésével, holott köztük lényegbevágó külömbség van. Ugyanis az utóbbiak a hitelező egyoldalú akarati ténykedései, melyekkel tehát a hitelező tetszése szerint élhetne, tetszése szerint ismételten is meghosszabbíthatná a határidőt az adós hátrányára, mig az utóbbi kétoldalú akarati tevékenység, mely az adóstól indul ki és így az adóst nem szolgáltatja ki a hitelező önkényének. A lényegbevágó külömbség pedig abban rejlik, hogy a fizetés ellentétben a kamat és az egyenlegátvitellel, az állandó üzleti összeköttetésnek a bizonyítéka, már pedig a könyvkivonati illetékesség igénybevételének ez a tulajdonképeni alapja. Ugyanis a 2 évnél régibb tételekre vonatkozólag is illetékes lesz a bíróság, ha 2 éven belül ügylet bejegyeztetett. De a fenti indokolásnál még pregnánsabban kikényszeríti a gyakorlat megváltoztatását 2-szor a nyelvtani magyarázat: a 32. §. úgy rendelkezik, hogy az utolsó ügylet bejegyzésétől és nempedig az utolsó ügylet kötésének a bejegyzésétől, számítódik a két évi időhatár, márpedig az ügylet teljesítése is az ügylet fogalmához tartozik, annak egy részét képezi. Az ügylet fogalma az ügylet teljesítése fogalmának viszonyában gyűjtő fogalom, az ügylet teljesítése épúgy hozzátartozik az ügylethez, mint az ügylet kötése; tehát az az indokolás, hogy ügylet alatt nem értendő az ügylet teljesítése, nem helytálló és ennek folytán fenti érvek alapján a mai gyakorlat feltétlen revízióra szorul. Dr. Rudolf Lóránt. Külföldi peres eljárás belföldi érvényessége. Tömeggondnok egy bpesti vb. cég fizetéseinek hatálytalanítása, a hijelező által felvett összegek visszafizetése, váltók kiadása, és a vonatkozó végrehajtási jogcselekmény megsemmisítése iránt Wienben indított pert az ottani hitelező ellen. Ennek folyama alatt Budapesten is pert indított a hitelező ellen ugyanezek iránt. Alperes az utóbb indított perben pergátló (perfüggőségi, Pp. 147. §.) kifogással élt, hivatkozván a Wienben korábban indult perre.