Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Hatásköri illetékességi észszerűtlenségek

225 A Kúria 5216/1931. sz. határozatában (Kereskedelmi Jog 1932. 5. sz.) a pergátló kifogásnak részben helyt adott, részben elvetette azt. Nevezetesen a keresetnek a fizetések hatálytalanítására, a fizetett összegek visszafizetésére, és a váltók kiadására vonatkozó része tekintetében a pergátló kifogást alaposnak fogadta el, a végrehajtás megsemmisítésére vonatkozóan azonban nem. Az indokolás lényege szerint: nincs oly jogszabály, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a budapesti közadós cég iízetési jogcselekményének hatálytalanítása, a felvett összeg visszafizetése, és a váltók kiadása iránt az alperes bécsi cég ellen csak belföldi bíróság előtt volna kereset indítható; a Ppé. idevágó 23. §-a kizárólagos illetékességét a csődmegtámadási perekre nem állapít meg, ehhez képest a felperes-tömeggondnok az alperes bécsi céggel szemben a kereseti váltók kiadására vonatkozó, a csődbeli megtámadási igény keretébe szorosan már nem is tartozó követelésen felül még az alperes cég javára eszközölt fizetések hatálytalanítása s a fizetett összegek visszaadása iránt is a pert a bécsi bíróság előtt azzal a joghatállyal megindíthatta, hogy a bécsi bíróság előtt folyó az a per a Pp. 147. §-a és a 180. §. 5. pontja értelmében a jelen per megindítását kizáró pergátló okul szolgáljon. Ezzel szemben a közadós ellen az alperes javára foganatosított végrehajtási jogcselekmény hatálytalannak kimondására irányuló kérelemmel szemben a perfüggőségi kifogást alaptalannak találta a Kúria, mert amennyiben e kifogásnak hely adatnék, hatályát vesztené maga a foganatosított végrehajtás is, márpedig a magyar bíróság által elrendelt és Magyarország területén foganatosított végrehajtás érvényessége és érvényben maradása tekintetében — habár csak a csődhitelezőkkel szemben való viszonylatban —, nem határozhat külföldi bíróság, mert az nem volna összeegyeztethető az állami szuverénitással. Az indokolásnak ezen utóbbi, a pergátló kifogásnak helytadó része kétségtelenül helyes. Miután u. i. a belföldi végrehajtás hatálytalanítása tekintetében a magyar bíróságok joghatósága fenntartott, kzárólagos (jurisdikció reservata), ennek szankciója nem is lehet más, mint a külföldi eljárás érvénytelensége, figyelembe nem jöhetése. Az indokolásnak másik, a pergátló kifogást elvető részét azonban nem tartom helytállónak. Mert igaz ugyan, hogy a megtámadási, valamint a fizetések és váltók visszakövetelésére irányuló perre törvényeink nem állapítanak meg kizárólagos joghatóságot, ámde ha a külföldi bíróságok ennélfogva erészben el is járhatnak, ennek nem következménye, hogy a külföldi eljárást a belföldre való vonatkozásban érvényesnek, hatályosnak ismerjük is el. Egy egyszerű behajtási pert bizonyára indíthatok ottani lakós ellen Berlinben. Mégis, ha folyamatba tettem ilyent, nincs akadálya a bel-