Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Hatásköri illetékességi észszerűtlenségek

223 5. A kényszeregyesség során megengedett beszámítás (60. §.) kérdése körében találkoztunk oly felfogással, hogy a létrejött k. e. az adós tartozását 50 %-ra leszállítván, hitelezője követelésébe ennek erejéig élhet beszámítással s a hitelezői, követelés fennmaradó összege esik quóta alá. Va gyis ha H. a hitelező, A az adós követelése, úgy e felfogás szerint H—A/2 a hitelezőnek quótálisan érvényesíthető követelése, feltéve természetesen, hogy H nagyobb volt, mint A. A helyes álláspont ezzel szemben az, hogy a beszámítás ,,a két szembenálló követelésnek azok szembekerülésének időpontjáig visszaható megszűnése" (Almási: Kötelmi jog 417—418. old.); a k. e. R. 98. §-ánál fogva a Cst.-nek a beszámításra vonatkozó szakaszai az egyességi eljárásban is alkalmazandók. A Cst. 38. §-a körül kifejlődött gyakorlat szerint a csődnyitás napjára mint általános leszámoló napra vonatkoztatva történik a beszámítás (haH - A sonlóan Meszlény 157. old.). Vagyis példánk szerint a hitelező követelése a k. e. megindítása napjával feltételezve természetesen ismét, hogy H. nagyobb, mint A. Ez időpont egyébként irányadó a két szembekerülő követelés mellékkötelmei és járandóságai, a késedelem stb. szempontjából. (Almási id. h.) Dr. Huppert Leó. A fizetés bejegyzése és a könyvkívonati illetékesség. A már megállapodott bírói gyakorlat értelmében nem illeti meg a könyvkívonati illetékesség azt a hitelezőt, ki bár az adósától két éven belül fogadott el fizetést, de az utolsó ügylet kötése és bejegyzése (tehát a „Tartozik" oldalon az utolsó ügyletre vonatkozó bejegyzés) 2 évnél hosszabbra nyúlik vissza. A bíróság ezt a gyakorlatát arra alapítja, hogy ügylet alatt nem értendő az adós által a már korábban kötött ügyletekből kifolyólag teljesített fizetés, márpedig a Pp. 32. §-a kifejezetten rendeli, hogy az utolsó ügylet bejegyzésétől számítódik a 2 év. Ez a gyakorlat azonban a méltányosság, a praktikusság, a bíróság előtt folyó perek előfeltételeinek egyszerűsítése, a törvény intenciójának következetes értelmezése végett revízióra szorul. És pedig a méltányosság miatt azért, mert midőn a hitelező eladja árúját 3 vagy 6 havi hitelre, az adós ellenben nem teljesít, és a hitelező méltányosságból részletfizetéseket egészen kis tételekben is elfogad, mely résztörlesztések az ügylet kötése utáni két évre is kiterjednek, nem méltányos, hogy épen a méltányosságot gyakorló hitelezőt perjogi hátrányban részesítsük. — A praktikusság és a bíróság előtt folyó perek előfeltételeinek egyszerűsítése végett azért, mert a hitelező kénytelen a könyvvezetés helyének illetékességét más különös illetékességi ok alapján — biztosítandó a reánézve kedvezményes illetékes-