Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Hatásköri illetékességi észszerűtlenségek

222 szeregyességi eljárás során történt értékesítés esetében, ha a szerzés esetében rosszhiszeműség nincs." A R. 1932. L 1-én lépett hatályba, a Munkásbiztosítási Felső Bíróság IL 1353/1929. sz. ítéletében kimondotta, hogy e törvénymagyarázat jellegű rendelkezést az életbe lépést megelőzőleg folyamatba tett ügyekben is alkalmazni kell. Hogy erre az rendeleti és bírói döntésre milyen szükség volt, e tekintetben elég hivatkoznunk egy az Országos Társadalombiztosító Intézet által néhány hónappal előbb az ipartestületekhez intézett körlevelére, amely kimondja, hogy az a körülmény, hogy az előd csőd folytán szüntette meg üzemét, nem feltétlenül mentesíti az utód egyetemleges szavatosságát. Ez az álláspont lehet helyes a jogszabály erejénél fogva (1927 : XXI. t.-c. 28. §. ut. bek.: Az üzemutódlást az üzemnek az eredeti adós üzemével való azonossági esetében a szerzés jogcímére tekintet nélkül kell megállapítani." Azonosan: 1928 : XI. t.-c. 27. §.), de gazdaságilag indokolatlan, s kihatásában romboló volt. Azonban a mostani szabályozás sem megnyugtató. Ugyanis épen a tárgyalt kényszeregyességi kérdés szempontjából csak zavart keltő a rosszhiszeműség kifogásának fenntartása. A 9090/1931. M. E. sz. rend. oly szűken szövegez („kényszeregyességi eljárás során történt értékesítés"), hogy az szövegileg kizárja a rosszhiszeműség lehetőségét. Aki liquidációban vásárol, az a R. 31. §. 2. bek.-e értelmében mentesül az üzletátvevői felelősség alól. Hogy az üzemutódlási felelősség ettől különbözik, azt a fentebbiekből is látjuk. Azonban, hogy mi lehet az a rosszhiszeműség, amely a liquidációban történt vétel eseténi felelősséget megállapítja? — elképzelni nem tudjuk. Ugyanis a liquidációban — értve ez alatt természetesen mindenkor az OHE felügyelete mellett történő a 850/1931. M. E. sz. r. R. alá eső értékesítést — a vevő mindenkor túlterhelt (egyebek között: OTT járulékokkal is túlterhelt) értékeket szerez s teszi ezt két okból: a) olcsón és b) felelősség mentesen, a terhek elhárítása céljából akar venni. Részéről mindég egy törvényileg szankcionált rosszhiszeműség forog fenn: a törvény által engedélyezetten a terhek elhárításának szándéka. Ez a rosszhiszeműség engedélyezett, — egyéb rosszhiszeműség a szerzés e fajtájánál pedig az itt számba nem jövő üzemelőd részéről igen, — de az üzemutód részéről nem képzelhető. Más az eset, ha a szerzés kényszeregyességi eljárás során, de nem liquidációban, hanem OHE, esetleg bírói jóváhagyással történik. Ez esetekben a jóváhagyás kieszközlése körül az üzemutód magatartása minősíthető olyannak, amely a rosszhiszeműséget s vele felelősségét megállapítja.