Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 6. szám - A részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos eljárási rendelkezések
210 zését annak befejezésétől és a Treuhánder jelentésétől függővé tenni. A 216. §. 5-ik bekezdése szerint a beolvadó részvénytársaság cége megszűnik (erlischt5). Esetleg indokolt lenne ezt a rendelkezést még azzal is kiegészíteni, ami különben a megszűnt cégekre vonatkozólag bírói gyakorlatunkban állandó szabályként kialakult, hogy a cég megszűnése nem akadálya annak, hogy a megszűnt cég nevében bizonyos jogok érvényesíthetők legyenek. Igaz ugyan, hogy erre fúzió esetében csak a legritkább esetben fog a sor kerülni, tekintettel a fúzióval járó egyetemleges vagyonátruházásra, aminek folytán a beolvasztó részvénytársaság jogosult most már a jogutódlás igazolása mellett, a beolvadó részvénytársaság jogait gyakorolni, illetőleg köteles annak kötelezettségeit teljesíteni. Mégis lehetnek oly egészen különleges esetek, amidőn a beolvadó részvénytársaság cégszövegének használata jelentőséggel birhat. Például telekkönyvi jogok megszüntetésénél, átruházásánál, ahol még a beolvadó részvénytársaság szerepel jogosultként és ahol az eljárási formaság annyira szigorú, hogy a beolvasztó részvénytársaságnak közvetlen intézkedései csak akkor akceptálhatok, ha előbb formálisan a telekkönyvben, akár kiigazítás, akár egyéb formában a jogosult nevének (cégének) megváltozása feljegyeztetett. Ily esetekben felesleges munka megtakarításával járna, ha a beolvadó részvénytársaság cégszövege továbbra is használható lenne. Ezért ajánlatosnak tartanok a 216. §. (214. §.) 5-ik bekezdésében említett rendelkezéshez még hozzáfűzni azt, hogy a fenti rendelkezés nem akadályozza, hogy fennálló jogok megszűnése, átruházása, vagy módosítása a beolvadó részvénytársaság cégszövegének használatával történjék és pedig vagy a régi cégjegyzés értelmében, vagy pedig — ha ezt a beolvasztó részvénytársaság a fuzionális megállapodásban kiköti, — azon személyek útján, akiknek ily nyilatkozatok aláírására speciálisan felhatalmazás adatott. Az irodalmi nézetek nem egyöntetűek a tekintetben, hogy szabályszerűen elhatározott egyesülés bejelentése a cégbíróságnál a részvényesek részéről az igazgatósával szemben kíkényszeríthető-e, ha az igazgatóság mulasztást követ el és a fúzió cégbírói bejelentését és természetesen ezzel annak megvalósulását akadályozza. Ügy véljük azonban, hogy ennek a részletkérdésnek megoldása már casuistica lenne, tehát annak szabályozása a törvényben felesleges. Dr. Kohner Artúr. 5) A második szöveg 214. §. 5. bek. ehhez még hozzáteszi: „die übertragende Gesellschaft ist damit aufgelöst."