Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Hatásköri illetékességi észszerűtlenségek

211 Hatásköri és illetékességi észszerütlenségek. A racionizálás jelszavának indokolt divatja idején, a többi között lehetetlen észre nem venni, hogy a hatósági, hatásköri és illetékességi szabályok mennyire nem kimélik a jogkereső közönségnek sem a költségét, sem a fáradságát. Egyetlen pillantás a hatásköri és illetékességi döntvénygyűjtemények végtelen sorozatára, mindenkit meggyőzhet arról, hogy ezen a téren egészségtelen állapotok uralkodnak. Még az egyoldalú jogászi lelkiismeret sem tűrheti már nyugtalanság nélkül azt, hogy nem ritkán évekig tartó hercehurca után és vagyonokat felemésztő költségek árán lehet csak a kezdet kezdetéhez, vagyis annak a biztos tudomásához eljutni, hogy az ügyes-bajos ember mely bírósághoz, vagy hatósághoz forduljon panaszával. A jogászi elme örömét lelheti ugyan a gondolatoknak abban a sziporkázó játékában, amely a jogi szempontok szövevényes ékességeit ragyogtatja, de a jámbor jogkereső a legmagasztosabb jogi elvek 100 % -os érvényesülésében sem találja meg a számadását, ha az eszmék diadalához csak évekig tartó és zsebbe is vágó kálváriajárás útján juthat csak el. Valóban gyönyörű az az alkotmánybíztosíték, amely szerint senkit illetékes bírájától elvonni nem szabad, de ha ennek az elvnek a tiszteletbentartása a gyakorlati célon túlmenően babonás félelemmé fokozódik, akkor az alkotmánybiztosíték könnyen csapássá fajulhat. Az a szőrszálhasogatás, amely a bírói hatáskör és illetékesség szabályozásán, valamint széleskörű jogorvoslati rendszerén végigvonul, még akkor is túlzás és kicsinyeskedés volna, ha minden ember mellett testőrként saját-külön ,,házi" bíró működnék és életkérdés volna, hogy kevésbé megbízható elem ezt a szerepet ne bitorolhassa. Ámde tudjuk, hogy az a hatáskör, amelyet hajdan az ,.illetékes bíró" gyakorolt, ma már nem egy bírói személy kezében összpontosul, hanem egy-egy emberre vonatkozóan is a különféle és különböző helyeken székelő bíróságok egész sorozata között oszlik meg és többnyire a véletlentől függ, hogy azok közül a bíróságok közül, amelyek hatáskörét és illetékességét a perrendtartás lehetővé teszi, melyik bíróság és e bíróságok melyik bírája fog eljárni. Minthogy eszerint nem létezik testhezszabott bíró, hanem csak bírósági típusok és e bíróságok szervezetében azonos képesítéssel rendelkező bírák vannak, ennélfogva a bírósági hatáskörre és illetékességre vonatkozó jogviták jelentősége összezsugorodik és a bíróságok között nincsen olyan lényeges különbség, amely késhegyig menő har-