Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - A hitelsértésről szóló törvényjavaslat

19 problémája, valósággal a lét vagy nemlét kérdése ez. Az adóst ilyenkor a legkülömbözőbb szanálási tervekkel árasztják el, s rendszerint huzamosabb idő elteltével derül ki, hogy a mentésnek nincs reális alapja. Ekkor azonban az adós aktiváinak egy része már hibáján kívül felemésztődött. A javaslat egyébként nincs összhangban a cs. k. kényszeregyezség jogszabályaival, mert ez utóbbi a kereskedőnél nem a fizetésképtelenségének, hanem a fizetések megszüntetésének bejelentését kívánja. Üj intézményként vezeti be jogunkba a 2. és 5. §. a társadalmi felelősségérzet hiányának büntetését. Jelesül: ha az 1. és 4. §-ban meghatározott cselekmények következménye az egyének nagyobb körének súlyos megkárosítása volt és ezt az eredményt a tettes előre láthatta, a büntetési tételek súlyuk és tartamuk szerint jelentékenyen emelkednek. Szerintünk túlzott törvényhozási intézkedés lenne a szigorú büntetés és a közvélemény felháborodására való hivatkozást nem tartjuk meggyőzőnek. De nem helytálló az az érv sem, hogy ,,a felizgatott közhangulatot, a gazdasági élet káros nyugtalanságát csak szigorú megtorlás csillapíthatja le."4) Á közvélemény u. i. nem szokott spontán felháborodni, hanem az izgatott közhangulatot legtöbbnyire mesterségesen és tendenciózusan idézik elő, viszont az sokkal rövidebb idő alatt csillapodott le és tér az eset felett napirendre, mintsem az ilyen alapos szakértői vizsgálatot igénylő, hosszúra nyúló bűnügyekben a megtorló ítélet meghozatik. Elegendő volna tehát ilyen eseteknek súlyosító körülményként való mérlegelését a bírói gyakorlatra bízni, valamint ,,az egyének nagyobb köre" helyett jogászilag szabatosabb meghatározással élni. A 7. §. a fokozatos felelősséget deklarálja azon esetben, ha a jogi személy üzletének vezetésével megbízott személy felelősségre nem vonható. Ilyenkor a felügyeletre vagy ellenőrzésre kötelezett személyek lesznek büntethetők, ha szándékos vagy gondatlan kötelességszegést követtek el. A részvénytársasági reform előfutárja lesz e törvényhely, mely az igazgatóság és felügyelőbizottság vétkes magatar tását komoly büntető szankció alá helyezi. Hézagpótló a 8. §., amely a strohmann rendszer felelőtlenségének vet egyszersmindenkorra véget, a 9., 10., 11. §-ok pedig fennálló jogszabályaink hibái ellen felhozott ala pos kifogásokat honorálva, igyekeznek azokat a modern fizetésképtelenségi jog követelményeivel összhangba hozni. Helyeseljük a javaslat célkitűzését, mely a szétszórt 4) Indokolás 15. old. 2*