Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Feltünő felsőbírósági döntések a csődjogi megtámadás bírói gyakorlatában s a bizományi jogviszony

190 nél a külön kielégítési jog érvényesítésében olyan előnyöket lát a maga részére, amelyekért érdemes kockáztatni és bő bizományi hitelt nyújtani. Amidőn az itt következő fejtegetésekben a bizományi jogviszonyra vonatkozó csődjogi judikatura alakulását kívánom ismertetni és bírálni, természetesen a komoly és reális bizományos jogviszonyt tartom szem előtt. Vájjon egyáltalában beszélhetünk-e csőd jogi vonatkozásban kialakult újabb judikaturáról, nem merném határozottan állítani. Éppen a csődbeli joggyakorlat terén óvatosaknak kell lennünk a kifejezésekben és megállapításokban, minthogy a háború kitörése után hosszú időre megszűnt hitel, továbbá a moratoriumos rendelkezések által teremtett csőd jogi interregnum, majd pedig a kényszeregyesség intézménye, főleg életrehívásának első éveiben, azután pedig a konjunkturás lendület a csődök számát visszaszorította. Csak a szanálási törvényeknek 1924-ben történt életbeléptetését követő esztendőkben kitört válságos évek kezdték megint lassanként felszínre hozni a csődnyitásokat és így új csőd jogi problémák elvi megoldásai számára eddig nem sok alkalom és tér kínálkozott. Ma már, amint fentebb vázoltam, igen tekintélyes helyet foglal el a csőd hiteli életünkben. A bizományi és megtámadási jogot érintő kérdésekben a magy. kir. Kúriának két meglehetősen frisskeletű feltűnést keltett határozatával találkozunk. Az egyik határozat P. VII. 4232/1928. szám alatt hozott feloldó végzés. Itt a következő megállapítások foglaltatnak: ,,Az alperes védekezése szerint az átengedményezett követelések az alperes által bizományba adott áruknak a közadós által hitelezett vételárára vonatkoznak és a közadós által teljesített készpénzfizetések is ilyen címen befolyt összegek voltak . . . Az engedményezett követelések tekintetében a Kt. 374. §-a értelmében a bizományos által kötött ügyletekből eredő követelések a bizományos és annak hitelezői irányában akkor is a megbízó követeléseinek tekintetnek, ha azok reá engedményezve nem lettek, ebből pedig következik, hogy ha ezek a követelések a megbízóra átengedtettek, az átengedést nem lehet megtámadni, tekintet nélkül arra, hogy a követelések átengedésekor a közadós megszüntette-e már fizetéseit és hogy arról a megbízó alperes tudott-e." Majd így szól a Kúria: ,,Ami pedig a készpénzfizetéseket illeti, a csődtörvény 43. §-a értelmében, ha a visszakövetelhető dolgok, mint amilyenek a bizománybaadotí áruk is, a csődnyitás előtt eladattak a közadós által, (amint ez a jelen esetben is megtörtént) a visszakövetelésre jogosított fél csak a csődnyitás után befolyt érték kiadását követel-