Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

110 mondással megszüntetni abban az esetben, ha a gazdasági helyzetnek a rosszabbodása következtében, a tisztviselők létszámának az apasztása nélkül magának a vállalatnak a fennmaradása válnék lehetetlenné, és vállalatnak a fenntarthatása érdekében szükségés létszámapasztás az alkalmazottnak, vagy az alkalmazottéhoz hasonló szolgálati szerződéssel alkalmazott más tisztviselőnek az elbocsátása nélkül, keresztül nem vihető. Ily kényszerhelyzetben ugyanis a munkaadó a létszámapasztást, az alkalmazottak szolgálati szerződéseinek a rendelkezésére való tekintet nélkül is jogosítva van keresztülvinni. K. A részvénytársaság alapszabályainak az alkalmazottak jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezései, kifejezetten megállapodás nélkül is, az alkalmazottak szolgálati szerződésének a kiegészítő részévé válnak. Nem vitás a felek között, hogy amikor a felperes az alperes szolgálatába lépett, az 1904. évben alkotott és 1911. évben módosított alapszabályok voltak hatályban, amelyeknek értelmében az összes tisztviselők a társaság fennállásáig alkalmaztatnak. Ez a rendelkezés, az alapszabályokban külön felsorolt kivételes esetektől eltekintve, a szolgálati viszonynak a társaság részéről felmondással történő megszüntetését kizárta. A szolgálati szerződés határozmányait pedig a munkaadó egyoldalúan az alkalmazott hátrányára meg nem változtathatja. Az alperes részvénytársaság közgyűlésének az alapszabályok megváltoztatására vonatkozó határozata tehát, amennyiben az a felperesnek a szolgálati szerződésen alapuló jogait érintette, csak a felperes hozzájárulásával válhatott volna a felek közötti jogviszonyban hatályossá. Egymagában azonban abból, hogy a felperes az alapszabályok megváltoztatása ellen annak idején fel nem szólalt és az új alapszabályok életbelépése után még huzamosabb időn át megmaradt az alperes szolgálatában, nem következik, hogy a felperes a szolgálati szerződésben biztosított jogainak a megszüntetéséhez vagy korlátozásához hozzájárult. A jogokról való lemondásnak ugyanis kifejezettnek kell lennie, s a kifejezett joglemondást nem pótolhatja a félnek az a hallgatólagos magatartása, hogy a másik félnek az ő jogait sértő intézkedése ellen fel nem szólalt, kivált, ha az ellenérdekű fél részéről nyilatkozattételre fel sem hivatott. Az adott esetben abból, hogy a felperes az alapszabályok megváltoztatása után ellentmondás vagy felszólalás nélkül folytatta a szolgálati viszonyt, már csak azért sem lehet következtetést vonni arra, hogy a szolgálati szerződésben biztosított jogainak a korlátozásába belenyugodott, mert az alperes részvénytársaság új alapszabályai, amelyek a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 6. •/. alatt csatoltattak, az alkalmazottak szolgálati viszonyai tekintetében az előző alapszbályoktól eltérő rendelkezést kifejezetten nem is tartalmaznak. Jogszabálysértés nélkül állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy az alperes a felperesnek a megbízhatatlansága, vagy a szolgálat ellátására való képtelensége címén nem volt jogosítva az erre nézve felhozott okok alapján a szolgálati jogviszony megszüntetésére. Az alperes ugyanis nem is