Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

ESETTÁR*) MAGÁNJOG. 114. Mt. 118. §. — Ideiglenes nőtartási perben figyelembeveendő körülmények. — Az ideiglenes nőtartás iránt indított perben a különválást közvetlenül előidéző tény mellett a bíróság, a vétkességnek megítélése céljából, a házassági együttélés alatt elkövetett más cselekedeteket is figyelembe vehet. K. A meg nem támadott tényállás szerint a házassági életközösségnek 1930. augusztus 4-ikén történt megszakítását megelőzően mintegy egy évvel az alperes azt mondotta B. Józsefnek, hogy vigyázzon a felperesre, hogy ne hordjon semmit se el a háztól, ugyanebben az időtájban B. Antalnak pedig azt mondotta, hogy csak azért nem űzi el a felperest, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetni, de addig fogja szekírozni, amíg magától el nem megy. Ugyanebben az időben állandó volt a felek között a veszekedés s ekkor az alperes felperest k . . . . nak nevezte. Hasonló kifejezést használt az alperes a felperessel szemben 1930. nyarán is és azt is mondotta neki, hogy utálja. Kijelentette azt is, hogy pakkoljon az alperes a háztól és hogy hamisan esküdött. V. Sarolta tanúnak iratszerű vallomása szerint a távozni akaró felperesnek az ?.lperes azt üzente, hogy csináljon, amit akar. Ezeknek a tényeknek egybevetéséből következik, hogy való a felperesnek az az előadása, hogy a felperes azért távozott el, mert az alperes őt elküldte a háztól. Igaz ugyan, hogy a megállapított tényállás szerint az alperesnek 1930. augusztus 4-ikén volt távozása előtt a felperes V. Sarolta útján figyelmeztette az alperes a felperest, hogy ne menjen el, de ennek nincs jelentősége, mert a felperesnek fentebb ismertetett magatartásából következik, hogy az alperesnek a marasztalása nem volt őszinte, amire az is mutat, hogy a felperest nem is személyesen, hanem csak üzenet útján tartóztatta. Nincs jelentősége annak se, hogy a meg nem támadottan megállapított tényállás szerint a külön szobában alvó felperes felhívta az alperest, hogy aludjanak együtt, de midőn az alperes a felpereshez be akart menni, a felperes szobája zárva volt, mert habár sértő eljárás, hogy az egyik házastárs a másik házasfél előtt zárva tartja a hálószobáját és a hozzá közeledő házastársat nem engedi be, a fentebb ismertetett tény az alperes magatartásának a mentségéül nem szolgálhat. *) A Grill-féle TJj Döntvénytár 1932. év második felében megjelenő XXIV. kötetének előkészített anyagából, a szerkesztők (Dr. Isaák Gyula, Dr. Nizsalovszky Endre, Dr. Petrovay Zoltán és Dr. Térfy Béla) hozzájárulásával. Rövidítések: Cst. = Csődtörvény. K. T. = Kereskedelmi Törvény. Mt. = Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének javaslata. Pp. = Polgári Perrendtartás. Tvt. = A tisztességtelen versenyről szóló törvény.