Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

98 Megállapított tény ugyanis az is, hogy az alperes is zárva tartotta a maga hálószobáját felperes elöl és az alperes nem bizonyította, hogy amikor a felperes hálószobájába akart menni, a hálószobában a felperes valóban bent volt és az alperes valóban nem akarta beengedni. Mindebből folyik, hogy az alperesnek 1930. augusztus 4-ikén történt távozását az alperes idézte elö azzal a magatartásával, hogy a felperest bizonyított jogos ok nélkül elküldötte a háztól és komolyan nem tartotta vissza. Az anyagi jog értelmében a férjétől vétlenül külön élő nő a férjétől házonkívül tartást követelhet. A kifejtettek alapján a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének a megváltoztatásával az alperest ideiglenes nőtartásdíj fizetésére kötelezte. (1931. dec. 21. — P. III. 2344/1931.) 115. Mt. 228. §. — Szülőtartásí kötelezettség. — A gyermekeket szülőtartási kötelezettségükben megelőzi az eltartásra jogosult szülő házastársa, sőt elvált házastársa is akkor, ha a házasság felbontása után is a kötelezettség őt terhelné. K. Nem vitás tény, hogy felperesnek a M. R. kötött házassága még ma i« fennáll; az sem vitás, hogy felperes és elébb megnevezett felesége között 1920. év őszén szűnt meg a házassági életközösség. Nincs megtámadva a fellebbezési bíróság álta! megállapított az a tényállás, hogy a házasfelek különélése azok közös megegyezése folytán következett be és áll fenn a mai napig is. •A fellebbezési bíróság tüzetesen kifejtette azt a jogi álláspontját, hogy a házasfelek megegyezésen alapuló különélése jogos indok nélküli és így egyik fél sem hivatkozhatik a másik fél hibájára, minélfogva semmi jogi akadálya sincs annak, hogy felperes a feleségéhez visszatérhessen és keresetképtelenségére való tekintettel tőle természetbeni eltartását vagy feleségének ellenkezése esetében tőle a tartás készpénzbeli ellenértékét követelhesse, amennyiben felesége vagyoni helyzeténél fogva e kötelezettség teljesítésére képes. A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ténymegállapítása szerint felperes feleségének vagyona utáni havi tiszta jövedelme 573 pengőre tehető, tehát képes a felperes eltartásának a terhét is viselni. Felperes a kir. ítélőtábla által kifejtett fentebbi jogi álláspontot felülvizsgálati kérelmében az alapon támadta meg, hogy — érvelése szerint — a megegyezésen alapuló különélés esetében csakis a nőt illeti meg a férjjel szemben támasztható tartás, nem pedig a férjet a feleségével szemben támasztható tartás is, mert a férj ezt a nejétől csakis akkor igényelhetné sikeresen, ha a különélésben a nő vétkessége volna megállapítható, ami azonban a fenforgó esetben azért nem állapítható meg, mert a férj a felesége különélésébe beleegyezett és így a nő különélését vétlennek kell tekinteni. Ez az érvelés nem állhat meg már annál fogva sem, mert felperes feleségének a vétlensége csakis akkor állott volna be, ha a feleség a felpe-