Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

174 jogi érdemetlenség gondolatán nyilatkozik meg ezekben a rendelkezésekben, valamint a törvény azon szabályaiban is, hogy az özvegyi (tv. 59. §. 7; p.) és árvanyugdíj (70. §. 8. p.) beszüntetendő, ha a jogosult közmegbotránkozást keltő erkölcstelen életet él. Talán nem következetes ez a szigor akkor, ha meggondoljuk, hogy az iparjogok és a többi monopoljogok az özvegyre átszállnak tekintet nélkül arra, hogy az özvegy együttélt-e végesvégig a férjjel és az érdemetlenségi szempontnak sem tulajdonít a törvény jelentőséget még akkor sem, ha kiskörű gyermekek állnak az özveggyel szemben. Vájjon az özvegyi jog korlátozása kihat ezekre a jogosítványokra is? Egy férfi után esetleg özvegy is, elvált feleség is támaszthat igényeket. Ilyenkor a jogosultak között megoszlik az a járandóság, amely egyébként egy asszonyt illetne (1927: XXI. t.-c. 75. §., 1928: XL. t.-c. 56. §., 5.100/1924. M. E. sz. rend. II. fej. 10. p.). Természetesen az eset nem analóg a magánjogban szabályozott kettős özvegyi joggal, mert utóbbi esetben nem egy férfi két volt felesége, hanem felmenő és lemenő ágbeli férfiak özvegyei konkurrálnak egymással. Dr. Vági József. Kárbiztosítás értékének leszállítása a biztosítás tartama alatt. Gyakran előforduló probléma a biztosítási praxisban a kárbiztosítási szerződés összegének, tehát a biztosított tárgy értékének leszállítása, esetleg felemelése. Igyekezni fogok tehát röviden ennek a kérdésnek fontosabb oldalait megvilágítani. A kárbiztosítás egyik kardinális rendelkezése a K. T. 470. §-ban foglalt azon intézkedés, hogy ,.a biztosítási öszszeg a biztosítás tárgyának teljes értékét meg nem haladhatja." Ezt a túlbíztosítási tilalmat nemcsak a magyar jogban, de a külföld biztosítási jogainak mindegyikében feltalálhatjuk. Ezzel a rendelkezéssel akarta megakadályozni a törvényhozó a biztosítási csalás elkövetésének lehetőségét. Ugyanezen törvényszakasz azt is kimondja, hogy ,,a biztosítás tárgyának teljes értékén túl a biztosítás érvénytelen." Tehát nemcsak a biztosítási szerződés megkötésének pillanatában kötelesek a felek a kárbiztosítási szerződést legfeljebb a biztosított tárgy tényleges értékének megfelelő összeg erejéig megkötni, hanem a szerződés egész tartama alatt csak ezen érték erejéig áll fenn érvényes szerződés, míg ezt meghaladóan érvénytelen. Miután pedig a kárbiztosítási szerződések tartama túlnyomórészt 6—10 évi tartamra köttetik, kézenfekvő, hogy a szerződés tartama alatt a biztosított tárgy már a rendes használat következtében is veszít értékéből. Nyilvánvaló, hogy a biztosítottnak ennélfogva eminens érdeke, hogy abban az esetben, ha a biz-