Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

169 A konzulátus azután közli az örökösökkel, hogy milyen okmányok, milyen alakszerűségek mellett kitöltve szükségesek; (pl. családi értesítő, egy a családdal régebb idő óta benső isme­retségben lévő érdektelen tanú kihallgatásáról felvett jegyző­könyv, amelyről egyéb okmányok hiányában az örökhagyó és örökösök közötti viszony megállapítható. Dr. Madaras Gábor. Szerződés érvényessége és a megbízotti hűség. A 150. sz. elvi jelentőségű határozat kimondja: hogy aki más ügyei ellátására megbízást \ állalt harmadik személyektől megbí­zója tudta nélkül jutalmat csak a köteles hűség és tisztesség megszegésével köthet ki. ennélfogva tehát a közerkölcsökbe ütköző voltánál fogva, bírói oltalomban nem részesülhet. A Polgári Jog" régebbi számában méltattuk a Kúriának egy másik határozatát, amely az elvi jelentőségű határozat szel­lemében, annak tényálláskörét kiszélesíti és a megbízotti hű­ség megszegését akkor is fentorogni látja, ha a megbízó tu­dott ugyan arról, hogy a megbízottja a másik szerződő fél­től is kap díjazást, de a díjazás összegszerű nagyságát nem ismeri. Mindkét határozatban a megbízotti hűség megsérté­sével kikötött díjazás érvényesíthetősége volt az elbírálás tárgya, vagyis a per a megbízott és a szembenálló szerződő fél, más stilizálásban a vesztegető is — megvesztegetett között folyt le —. Mi a jogi kihatása a megbízotti hűség ilyetén megsértésének a harmadik érdekeltnek — a megbízó félnek a szempontjából, akinek a bőrére történik a vesztegető — esetleg az ő vagyoni érdekeit elvesztegető — alkú ? Mi van azzal a szerződéssel, amelyet a megbízó a vesztegető szerződő féllel jóhiszemben a részéről ígért vagy adott külön díjazásról, mit sem tudva, megköt? A kérdés ezen vonatko­zását bírálta el nemrégiben a német Reichsgericht (134.. 43. közölve Juristische Wochenschrift 1932. évf. 931—932. old.) Az adott esetben egy korlátolt felelősségű társaság indí­totta meg a keresetet a részéről, mint vevő részéről megkötött vételügylet megtámadása iránt. A megtámadás azon alapult, hogy a korlátolt felelősségű társaság az alkudozással meg­bízta a társasági törzsjegyek egyedüli birtokosának magán­titkárát, akinek az eladó a vételügylet lekötése esetére ju­talomdíjat ígért, amely jutalomdíj összegszerű megszabását az eladó magának tartotta fenn. A bíróság az ügylet meg­támadása iránti keresetnek helyt adott és indokolásában ki­fejtette, hogy a megbízónak tett jutalom ígérete az ügylet­kötc félnek, aki erről nem tudott az ügylet megámadására elegendő jogi alapot nyújt. Igen érdekesek az ítéleti indo­kolásnak a BGB. egyes szakaszaival kapcsolatos dogmati-

Next

/
Oldalképek
Tartalom