Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

168 banforgó ügyek a magyar bíróságok hatáskörébe vonassanak, ami különböző ügyekben már meg is történi. Egy felmerült esetben magyar állampolgár után Egyiptomban nagyobb ingó és ingatlan hagyaték maradt. Az egyiptomi belföldi hatóságok sem az ingó, sem az ingatlan hagyaték rendezésébe nem folytak be és azt az egyiptomi kir. konzulátus sem végezhette, egyrészt azért, mert a konzuli bíráskodásról szóló utolsó törvénycikknek hatálya már lejárt, másrészt pedig azért is, mert ha volna is ilyen törvényünk, az egyiptomi m. kir. konzulok, minthogy állásuk, csupán tiszteletbeli, nem volnának bíráskodási joggal felruházhatok. Ennek folytán ebben az ügyben az örökösödési eljárást a m. kir. bíróságok hatáskörébe tartozónak kellett tekinteni és minthogy illetékes hagyatéki bíróság az 1894. évi XVI. t.-cikk 7. §-ának rendelkezése alapján nem volt megállapítható, ugyanezen utolsó bekezdése alapján a m. kir. igazságügyminiszterium a budapesti központi kir. járásbíróságot jelölte ki illetékes hagyatéki bíróságként és felhívta, hogy az ingó hagyaték tekintetében a törvényszerű intézkedéseket tegye meg. Egyűttal azonban felhívta a kir. járásbíróság figyelmét arra is, hogy az örökösödési eljárást — más arra hívatott bírói hatóság hiányában — a hagyatékhoz tartozó ingatlanokra is kiterjesztheti. Az egyiptomi jogászkörök azt a véleményt adták, hogy nincs akadálya annak, hogy a magyar hagyatéki bíróságnak határozata alapján a tulajdonjog az egyiptomi ingatlanok tekintetében az egyiptomi nemzetközi vegyes bíróság közbenjöttével az örökösök javára bekebeleztessék. A m. kir. igazságügyminiszter ezen rendelete folytán a magyar bíróság a hagyatéki eljárást akadálytalanul le is folytatta úgy az ingó, mint az ingatlan hagyaték tekintetében. Ez eddig az egyetlen eset, amikor az 1894. évi XVI. t.-cikk 8. §-a második bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben magyar állampolgárnak külföldön lévő „ingatlan" hagyatéka tekintetében az örökösödési eljárást magyar bíróság folytathatta le. Végül még megemlítem azt, hogy gyakorlati szempontból, ha magyar honos után külföldön létező ingó hagyaték marad, a hagyatéki ügyek lebonyolításának leggyorsabb és legbiztosabb módja, ha az itteni örökösök az illető külállamban állomásozó kir. konzulátusok közbenjárását veszik igénybe. A konzulátusok e közbenjárásra az 1901. évi XXVI. t.-cikkben megszabott és a mai gazdasági pénzviszonyoknak megfelelő díjazások ellenében kötelezve vannak. A konzulátushoz küldött megkeresésekhez csatolandó az örökösök által aláírt és megfelelő hitelesítés és felülhitelesítéssel ellátott üres meghatalmazás, melyet a konzulátus valamelyik tisztviselője nevével tölt ki, vagy pedig saját ügyvivőjének ad át.