Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

28 Ezt a jogi álláspontot azonban a perbeli eset körülményeinél fogva a m. kir. Kúria nem osztja. Kétségtelen ugyanis, hogy amennyiben a felek az óvadék összegének kérdését a későbbi megállapodás alkalmával elintézetlenül hagyták, ezzel az óvadék szolgáltatását illetően csak a kötelezettség fennmaradása tekintetében adtak alapot a jogkövetkeztetésre. Az összegszerűségre vonatkozóan felmerült perbeli vita eldöntésénél azonban nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a haszonbérleti időnek már csak az egyharmad része van hátra, és hogy az alperes a hibáján kívül értékét vesztett óvadék kiegészítésére a gazdasági forgótőkéjének egy részét lesz kénytelen elvonni; az óvadék összegének a méltányosság szerinti meghatározása tehát és ezzel az alperes további zavartalan gazdálkodásának a biztosítása is a felek mindenikének az érdeke. Köztudomású e mellett, hogy a búza ára a fellebbezési bíróság által számítási alapul vett métermázsánkénti 22 pengőről tovább csökkent, úgy hogy a folyó évi szeptember hóban vagyonváltságban fizetendő búza ára a 99.725/1931. P. M. sz. rendelettel métermázsánként 9 (kilenc) pengőben van megállapítva s e körül mozog annak az ára a közforgalomban is ezidőszerint. Ezért és azt is figyelembe véve, hogy az alperes terhére fennálló pótlás mértéke nem haladhatja meg azt, amelyet az adott eset körülményeire tekintettel a méltányosság indokol, már pedig nem volna a méltányosság elvével összeegyeztethető az, hogy az óvadék teljes elértéktelenedésének, ezenkívül a csaknem teljes összegű új óvadék szolgáltatásának a gazdasági hátrányai is kizárólag az alperest sújtsák, a m. kir. Kúria az alperes által az óvadék kiegészítésére szolgáltatandó pénzbeli egyenértéket 25.000 pengőben határozta meg és ennek megfelelően a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész szerint részben megváltoztatta. (1931. okt. 16. — P. VI. 142/1930.) 33. Mt. 1216. §. — Kezesek egymásközti jogviszonya. — A kezesek egymásközti jogviszonyában jogszabály, hogy ha a kezesek közösen vállalt kezesség alapján egyetemlegesen vannak kötelezve, egymás közti viszonyukban, — amennyiben törvény vagy jogügylet másként nem rendelkezik, vagy az egyetemlegesség keletkezésének körülményeiből más nem következik — egyenlő arányban kötelesek teljesíteni. (K. 1931. nov. 3. — P. VII. 8602/1930.) 34. 1928: XII. t.-c. 7. §. — Vármegyének végzett építési munka teljesítéséből és építési anyagok szolgáltatásából eredő követelések nem valorizálhatok. K. Az 1928. évi XII. t.-c. 6. §-a általános szabályul állítja, hogy az átértékelésből ki van zárva az államnak, a törvényhatóságnak és a községnek bármely magánjogi pénztartozása. A törvény 7. §-a az általános szabály alól kivételeket alkot ugyan, de az állam, a törvényhatóság és a község kivételesen átértékelhető magánjogi pénztartozásainak az alapul szolgáló ügyletek minősége szerint meghatározott csoportjaiban az építési munka és