Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

61 íme egyik fél által sem célzott eredménye a tulajdonjogfenntartás merev értelmezésének. b) A hátralékos vételár iránti jogot a tömeggondnok az ügylet határozmányai szerint érvényesítheti. Ifj. dr. László Árpád. A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény a gyakorlatban. Azok az idők, amelyekben a törvény életbelépett, mindenre inkább alkalmasak, mint arra, hogy a tőkeképződésnek ezt az új jogi formáját előmozdítsák. Ennek dacára már néhány nappal a törvény életbelépte után beérkezett az ország első cégbíróságához, a budapesti kir. törvényszékhez az első kérelem korlátolt felelősségű társaság bejegyzése iránt és azóta már mintegy tízre rug az e törvényszéknél bejegyzett kft.-ok száma, egynéhány bejegyzési kérvény pedig most áll elintézés alatt. Sokkal nagyobb volna a már bejegyzett társaságok száma, ha az adó- és illetékkérdés véglegesen szabályozva lenne. Egyelőre a kft. a társulati adórendelet magas adókulcsainak hatálya alatt áll — mint köztudomású, a parlamenthez beterjesztett javaslat a kft-re 10%-os adókulcsot proponál a társulati adó jelenlegi minimális 16%-os kulcs helyett, — míg a társasági szerződés illetéke a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal gyakorlata szerint a törzstőke másfél százaléka. A hivatal ezt a felfogását a 68.200/1927. P. M. számú rendeletre alapítja, bár e rendeletben korlátolt felelősségű társaságról kifejezetten szó nincs. (Hacsak az 5. §. azon rendelkezését nem vesszük idetartozónak, amely a törzsbetétek osztalékai után ugyanakkora illetéket ír elő, mint a részvények osztalékai után, a törvény a 31. §-ban azonban nem ,,osztalék"-ról, hanem tiszta nyereségről beszél.) Egyebekben a kft. társasági szerződésére alkalmazott illetéktétel ugyanakkora, mint általában a társasági szerződések illetéktétele és egyenlő a részvénykibocsájtási illetékkel is. A már fentebb említett javaslat ezt az illetéktételt 1 % -ra ter vezi leszállítani. A budapesti törvényszékhez mindeddig egyetlenegy oly ügy sem érkezett, ahol részvénytársaság alakul át korlátolt felelősségű társasággá. Ennek oka nyilván a törvény 103. §-ának 3. pontjában foglalt az a rendelkezés, amely szerint ily átalakuláshoz hites könyvvizsgálótól felülvizsgált mérleg szükséges. Hites könyvvizsgáló pedig mind a mai napig — bár a vizsgabizottság már megalakult — nincs. Az átalakulás lehetőségének ez a kitolása igen jelentős azoknak a kis részvénytársaságoknak a szempontjából, amelyek alaptőkéje az 50.000 pengős minimumot nem éri el és amelyeknek a pénzügyminiszter alaptőkéjük kiegészítésére éppen arra való tekintettel, hogy az 1930: V. t.-c. akkor még nem lépett hatályba, halasztást adott. Úgy tudjuk, hogy a pénzügyminisztérium igen nagy megértéssel kezeli a kér-