Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

56 erkölcsi kár a magánjogi viszonyokat valamilyenképen elspiritualizálni igyekszik; ezzel ki is vezet a magánjogból, sőt magából a jogból is. A személyiségen esett sérelmek orvoslásának megkísérlése a iuris ratio ellen szól. Ezért igyekezett gyakorlatunk a közvetett vagyoni kár fogalmába beleszorítani azt, ami voltaképen nem oda való. És ezért kell az erkölcsi kárt a magánjogban az öt megillető szerényebb helyre szorítani. JOGGYAKORLAT. A tulajdoníenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. §.') I. Vételnél a tulajdonjogfenntartás kikötése egyik módja a hitelezett vételár biztosításának. A biztosítást maga az eladott dolog nyújtja. Hogy maga az eladott dolog szolgáljon a vételár biztosítására, erre mai jogunk más módot nem ad. Zálogjog, amelynek egyébként célja jogrendszerünkben követelések dologi biztosítása, csak úgy konstruálható, ha a dolog a hitelezőnek birtokában, rendelkezési hatalmába adatik, ez pedig az ilyen vételnél nem valósítható meg már csak azért sem, mert a vevő a megvett dolgot birtokba venni, használni akarja. Az ingóforgalom fokozott hiteligényeit kielégítendő, alkalmazta először a pandekta jog a hitelező védelmére a legerősebb dologi jogot, a tulajdonjogot, amely hatályos akkor is, ha a dolog más birtokában van. így a kettő között alapjában is kettős strukturális különbség van: a kézizálog tárgyának a tulajdonosa az adós és a dolog a hitelező birtokában van, — a tulajdonjog fenntartásos vételnél a tulajdonos a hitelező marad, viszont a dolog az adós birtokában van. Nincs törvényünk, amely a tulaj donjogfenntartás melletti vétel új intézményét centrálisán szabályozná. A joggyakorlat feladata annak kiépítése. A jogfenntartásra nézve a jogfejlődés nálunk ma még ott tart, hogy a tulajdonjogot régi tartalmával, annak minden következményével és kisugárzásával alkalmazza az új célra. Minthogy pedig a tulajdonjognak egészen más a tartalma és egészen más lehetőségeket nyújt a jogosult részére, mégis oly célt kell így szolgálnia, amely tulaj donkép a zálogjog feladata, — lévén annál részben több, részben kevesebb, de legnagyobb részben egészen más: ezzel prokruszteszi ágyba akarjuk beleilleszteni, amelybe hol nem fér bele, hol pedig nem fedi egész területét és így a jogosultnak részben nincs meg a kellő jogvédelme, részben pedig egy jogtöbblete van, amelyre csak ráfizet. Ma épen a tulajdonjog merev alkalmazása foly*) Lásd még: Mitteilungen des Wiener Creditorensvereín; von 1870. (betekinthető az OHE-nél vagy a Magyar Hitelező Védegyletnél (Sas-utca 24.) legutóbbi számait).