Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

57 tán megtörténik, hogy az eladót a tulajdonjog széles felületén oly mélyreható joghatás éri, amely a követelésének nem a biztosítását, hanem épen a megsemmisülését vonja maga után. (Kárveszély!)1) Viszont a vevőt is érheti olyan meglepetés, amely vételi intencióival teljesen összeegyezhetetlen, és amelynek alább látjuk majd példáját. Szükséges tehát a tulajdon jogfenntartás melletti vétel átfogó, egységes szabályozása. Az új szabályozásnak a kötelmi joghoz simuló zálogjogtól kölcsönzött, a követelés fokozottabb biztosítására valóban alkalmas jogokhoz kell a jogosultat juttatni s hogy ez irányban halad is a jogfejlődés tengelye, errenézve utalok arra az állandóvá vált joggyakorlatra, hogy az eladó a tulajdonjogfenntartással eladott dologra is vezethet végrehajtást, tehát érvényesíthet idegen dologbeli jogot saját dolgán.2) Emellett a tulajdonjognak egynémely konsekvenciáit le kell nyesni, amelyek a felek akaratával nem hozhatók összhangba. A végrehajtási eljárás, de különösen a csőd, és újabban a kényszeregyezség az a választó víz, amely kívülálló személy valamely joga hatályosságának legerősebb próbája. Mennyiben érvényesíthető a fenntartott tulajdonjog az adóssal és mennyiben harmadik személyekkel szemben és milyen előnyt biztosít a vételár iránti kötelmi jog érvényesítésére mai jogunkban és mily irányban volna e jog kiépítendő? II. Ha a vevő ellen vezetett végrehajtás során lefoglalják a tulajdonjcgfenntartással eladott dolgot és a vételár még nincs kifizetve: a) Az eladó igényperrel érheti el a dolog végrehajtás alóli feloldását. Tehát megakadályozhatja, hogy mások az ő sérelmére keressenek abból kielégítést. Ezzel azonban még ő maga nem jutott kielégítéshez. Viszont harmadik hitelezőkre nézve van ebben valami sérelem, mert ölhetett kézzel kénytelenek nézni, hogy az ő adósuk vásárolt valamit, annak nagy részét talán már ki is fizette és ők abból még se tudják magukat kielégíteni. b) A követelés érvényesítésére nézve annyiban van előnyösebb helyzetben, hogy amíg másokkal szemben kiigényelheti, addig ő maga lefoglalhatja az eladott dolgot és így — hacsak a bérbeadó törvényes zálogjogával, vagy köztartozási foglalással nem találja szemben magát, amikkel szemben ő sem igényelhet, — mint egyedüli foglaltató kereshet kizárólagos kielégítést. Ehhez azonban az kell, hogy halasztóhatályú igényperrel megelőzze más árvereltetését és legalább két pert és egy végrehajtási eljárást kell lefolytatni, amiknek költségére maga *) A Kúria 112. E. H. szerint a tulajdonjog átszállásáig, a vételár teljes kifizetéséig az eladó viseli a kárveszélyt, a dolog vétlen megsemmisülése esetén a már kapott vételár-részleteket is visszatéríteni tartozik. -) Kúria: P. VII. 9564 1927.