Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7. szám - A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet törvényessége és hatályossága

342 hatályosulhat és pedig akkor, ha a pénzben kikötött haszonbér már nem felel meg a szerződés megkötéskori termény egyenértékének, vagyis ha a pénznek a terményhez viszonyított értékben eltolódás állott be. Itt tehát nem is a bér- és a haszonérték közötti viszony, hanem annak külső kifejezői a pénz és a termény közötti értékarányeltolódás képezi az alapot, ami már önmagában is elegendő a bírói megállapításhoz a bér- és haszonérték arányának mélyebb vizsgálata vagy gyökeresebb változása nélkül. Hogy a két arányeltolulás legtöbbször egybe esik, kézenfekvő, mert egyéb gazdasági tényezők ezen fontos értékekre vonatkozó arányeltolulást nem igen tudják paralizálni. A pénznek (X) terményhez (Y) viszonyított értékében két irányban állhat be eltolódás: negatív és pozitív irányban. A negatív irányú eltolódás azt jelenti, hogy X pénzértékét Y—Z terménymennyiséget kapok, míg az ugyanolyan mérvű pozitív irányú eltolódás azt jelenti, hogy X pénzértéknek Y + Z terménymennyiség válik egyenértékévé; — az előbbi esetben azt mondjuk, hogy a termény ára felment, utóbbi esetben azt, hogy a termény ára esett. A negatív irányú pénzértékeltolódást két tényező okozhatja: vagy a pénz belső értékében, illetve helyesebben: nemzetközi értékelésében beállott csökkenés: a devalváció esete, vagy a pénz belső értékcsökkenésétől független, de azzal egyező effektust kiváltó egyéb tényező. Dr. Szilágyi Arthur Károly fejtegetései során csak a negatív irányú pénzértékeltolódás tartja szem előtt és annak is csupán egyik válfajában, a pénzérték devalvációjában látja a bírói megállapítás tényállásbeli alapját. Ezen álláspontot a Rendelet semmiféle intézkedése alá nem támasztja. A negatív értékeitolódás másik tényezője ugyanis a pénz értékeltolódása nélkül is ugyanazt a hatást váltja ki: a haszonbérbeadó a fix bérért kevesebb terményt kaphat. Ha a stipulált 10 P-ős bér a szerződés megkötésekor egy q. búza értékének felelt meg és a szerződés tartama alatt pénzértékváltozása nélkül a búza ára 30 P-re emelkedik, nincs semmi akadálya annak, hogy a haszonbérbeadó a bér bírói megállapítását kérje, mert a bér és terményérték közötti alaparány eltolódott és most csak 33 kg. búzabért kap az eredetileg kontemplált 100 kg. helyett, E^ vonatkozásban nincs semmivel sem indokolva dr. Szilágyi Arthur Károly azon véleménye, hogy a Rendelet feltétlenül „kirekeszti a haszonbér fel-