Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

3 A tanú vallomásának a tényállás megállapításában megnyilvánuló mérlegelése pedig- nem tárgya a felülvizsgálatnak. Különben a felperes maga adta elő a perben történt kihallgatása alkalmával, hogy K. József a szöveges zenemű kiadása előtt oda nyilatkozott előtte, hogy a kottákat saját költségén fogja kiadni, azt pedig a felperes nem is állította, hogy ez ellen valami észrevételt tett volna, sőt vallomásában azt adta elő, hogy a szöveges zenemű kiadása után két példányt átvett K. József tői. A felperesnek ebből a saját előadásából is okszerűen következtetés vonható arra, hogy a szöveges zeneműnek K. József részéről az I. r. alperes útján történt kiadásához a felperes hozzájárult. K. József tehát a felperestől a megállapított tényállás szerint megszerzett szerzői jogot jogosan ruházta át az I. r. alperesre, akitől viszont a II. r. alperes nyert jogot a szöveg többszörösítésére, a III. r. alperes pedig a gramofonlemezre való étvitelre. Ehhez képest a felperesnek nincs joga az alperesekkel szemben szerzői jogbitorlás címén fellépni s így szerzői jog bitorlása címén az alperesektől kártérítést nem követelhet. Nem vitás, hogy az I. r. alperestől engedély alapján a III. rendű alperes a zeneművet gramofon lemezekre akként vitte át, hogy a lemezek csak a zenei részt s a szövegből a refrént tartalmazzák, vagyis K. József szerzeményét, ellenben hiányzanak a lemezeken a refrént megelőző strófák, amelyeket a felperes írt. Ennek ellenére a lemezeken nemcsak K. József, hanem a felperes is szerzőként van feltüntetve. Arra nincs adat a perben, hogy a felperes ehhez hozzájárult. A III. rendű alperesnek az a ténye, hogy a felperest beleegyezése nélkül szerzőnek tüntette fel az ő szerzeményét nem tartalmazó művön, — nem esik a Szjt-ben meghatározott vétség fogalma alá, mert a Szjt. 23. §-a értelmében valamely művön nevének akarata ellenére történt megjelölését csak az panaszolhatja, aki a műnek szerzője, vagyis írói alkotását a mű tartalmazza. Az ellenben, akinek nevét belegyezése nélkül oly művön tüntették fel szerzőként, amely mm foglalja magában az ő szerzeményét, csak az általános magánjog alapján személyiségi jogának jogellenes megsértése címén léphet fel kártérítés iránt az ellen, akit nevének feltüntetése tekir.tetében szándékosság vagy gondatlanság terhel. Ezen az alapon a felperes fellépni jogosult, bár szerzői jogait átruházta. A III. r. alperes terhére azonban sem szándékosság, sem gondatlanság meg nem állapítható, mert a szöveges hangjegyfüzeten a felperes az egész szöveg szerzőjeként van feltüntetve s ezzel szemben a perben nincs oly adat, amelyből következtetni lehetne ara, hogy a III. r. alperes tudott, vagy tudhatott arról, hogy a refrén nem a felperestől ered, s hogy ebből folyóan a szö-