Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

4 vegrész elhagyása esetén a gramofonra alkalmazott zeneműnek a felperes már nem szerzője. A III. r. alperes tehát a felperessel szemben kártérítésben nem marasztalható. Az I. r. alperest pedig azért nem terheli felelősség, mert az I. r. alperes az egész szöveges zeneműnek gramofon lemezekre való átvitelét átruházta a III. r. alperesre s így neki a lemezen a felperestől eredő szövegrész elhagyásában és a felperes nevének feltüntetésében része nem volt. (1930. okt. 21. — P. I. 5201/1928.) 4. Mt. 146. §. — Különadósság. — Különadósságnak kell Tekinteni azt az adósságot is, amely bár a házasság tartama alatt, de csak az egyik házasfél terhére vagy^ neve alatt keletkezett és szerzésre avagy a házassági kiadások fedezésére nem fordíttatott. Kétség esetében az adósságot háztartási kiadások fedezése céljából keletkezettnek kell vélelmezni. (K. 1930. okt. 29. — P. ín. 6974,1929.) 5. Mt. 154. §. — Közszerzeményi vagyonérték megoszlása. — Való ugyan, hogy a közszerzemény megállapításának alapjául szolgáló vagyontárgyak abban az értékben veendők fel, mellyel azok a házassági együttélés megszűnésének időpontjában birtak, ez a szabály azonban csak akkor egyeztethető össze a méltányosság elvével, ha a megosztandó vagyon értékmérőjéül szolgáló pénznek vásárlóerejében nyilatkozó belső értéke a teljesítésig változatlan marad. Ha azonban a férj a közös adósságot a különélés alatt a házassági együttélés megszűnésének, mint a közszerzemény felosztásának időpontjában fennállott koronaértéknél jelentékenyen kevesebbet érő pénzzel egyenlítette ki, úgy a közszerzeménynek a feleséget illető felét is csak az kisebb érték terheli, melyet a férj a súlyosabb közös tartozás kiegyenlítésére különvagyonából tényleg fordított. (K. 1930. okt. 28. — P. III. 5770/1929.) 6. Mt. 178. §„ — Törvényes származás vélelme az atya holttányilvánítása esetében. — A holttányilvánításnak a korábbi házasásg megszűntét eredményező joghatálya egymagában még nincsen, a házasság jogérvényes fennlétében pedig az ennek tartama alatt született gyermek törvényes származása mellett a törvényes vélelem harcol s e vélelemmel szemben, magából a hoittányilvánítás jogerős kimondásából egyáltalában nem vonható e vélelmet lerontó jogkövetkeztetés arra, hogy az elhalálozás vélelmezett napja után született gyermek az atyától nem származhat s mar ebből az okból törvénytelen gyármazásúnak lenne tekinthető. K. A II. rendű alperes G. H. J.-né B. Zs. által az 1921. szép-