Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]

10 szünte, vagy érvénytelennek nyilvánítása után fogan­tatott. A férjen kívül a gyermek törvényességét — csak inter partes — EL vagyonjogi rendezés keretében lehet, megtámadni. Ebben a keretben a jövőben a gyermek­nek is joga lesz a saját törvényességének a megtámadá­sára, de ezen túlmenőleg mindenkivel szemben hatályo­san neki se lesz joga erre.9) , Ezzel szemben a természettudományias elgondolás a hiltnaknyilvánítás után 302 napon túl született^ gyer­meket törvénytelennek tekinti, mert a holttányilvánítás­hoz fűzött vélelem az, hogy: a holtnak nyilvánított „meghalt' abban az idő­pontban, amely elhalálozásának idejéül meg van állapítva! A házasság jogi fennállása az az időtartam, amely alatt a gyermek tarvényességének vélelme fennáll! E vélelem logikai kényszerűséggel folyó következ­ménye, hogy a „meghaltnak" gyermeke nem lehet, tehát a holtnaknyilvánítás után 302 napon túl született gyer­mek törvénytelen. Az eddigi fejtegetéseimből nyilvánvaló, hogy én éppen azt emeltem ki, hogy a polgári erkölcsi jogrend a család körét olyan kényszerítőleg ható jogszabályok­kal bástyázza körül, amelynek folytán a természettudo­mányias nyers valóságoknak, éppen a társadalmi er­kölcs védelme szempontjából, az egyeseken esett sérelem esetében nem engedhet. Mi, jogászok ezt tisztán látjuk, azonban ezeket az inkonvenienciákat nekünk tiszta lelkiismerettel el kell" birnunk, mert az emberi társadalmi jogrendszer nemcsak 9) Ezért helyes dr. Szladits cikkének 2. pont alatti fejte­getése s ezért helytálló a Kúria megtámadott ítélete perjogi szempontból! És ezén a perjogi indokoláson nem is kellett volna a Kúriának túlmennie az adott esetben. Az anyagi jogi döntés lényegében az örökös által örökösödési igényének ér­vényesítése céljából indítható per keretébe tartozik. Egy ily perben a Kúria — inter partes — már nem utalt volna a H. T. 748. §-ra, mert ennek vélelmi ereje a bizonyított tények­kel szemben hatástalan. A H. T. 74. §-ra az anya által a nemző ellen indított tar­tási perben lehet helyénvalóan elutasítás indokául hivatkozni­A házasság jogi fennállása által — a nemzés ténye alapján — tartási igény nem érvényesíthető. Helyesen utal dr. Szladits arra is, hogy az örökösödési igény árvényesíthetése folytán a Pp. 130. §-ban szabályozott megállapítási pernek nem volna helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom