Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]

11 ebben a fennforgó kérdésben, hanem más kérdésekben is igen tökéletlen.10 A szembenálló két felfogás belső lénye, akárhogy forgassuk is a kérdést, mégis csak a H. T. 73. és 74. íjban foglalt ama rendelkezésen sarkallik, hogy: a holtnak nyilvánítás vélelme a kötelmi, dologi és örökösödési vonatkozásban alkalmazást találhat, csak a házassági jogviszonyra és a házassági jogviszonnyal kapcsolatos személyi állapotokra nem. A házasság azáltal szűnik meg, ha a holtnak nyilvánítás után a másik házastárs házasságot köt (74. %.). Ennek a házasságnak az érvényessége, vagy semmissége (megtámadhatósága) áll szemben az előző házassággal, semmi más. E két állapot közé a házasságon kívüliség be nem ékelhető. A gyermekek személyi állapota is ehhez igazodik. A törvénytelen Születés csak a két házasság kezdetéhez és megszűnéséhez ^viszonyítva jöhet szóba. A Mt. 191. §-a hidalja át a kérdést: Ha a nő újra férjhez ment és a gyermek a törvényes 10 a) A házaságtörésből származott gyermek utólagos házasság által nem törvényesíbető. De viszont: a vérszerinti apa jogosult az utólagos házasság által nem törvényesíthető gyermekét örökbefogadással kedvezőbb helyzetbe hozni! Ez az erkölcsi állapotoik kérdése. Az olasz törvény (205. §.) egyenesen kizárja, hogy a törvénytelen gyermeket nemzője örökbe fogadhassa. b) A házastársakra nézve mai jogunk álláspontja — a külföldi jogok rendszerével szemben — az, hogy az egyik házastárs a másik házastárs beleegyezése nélkül is fogadhat örökbe. Ez azután a köveikező erkölcstelen állapotra vezetett: Egy állami hivatalnok a vidékről a fővárosba kerül s egye-' lőre vidéken hagyja a feleségét és négy gyermekét. Budapesten egy nővel vadházasságra lép és gyors egymásutánban születik négy gyermek. A vidéki asszony hosszú hitegetések után rájön, hogy ő miért nem kapja meg a tisztességes háztartási költségeiket. Perel. Erre az erkölcsi elveken nyugvó állam tisztviselője örökbe fogadja a házastöréssel nemzett négy gyermekét és ezekkel és ezek anyjával vadháazsságban vígan él tovább. Védekezése; törvényes feleségének és törvényes gyermekeinek nem adhat több tartásdíjat, mert örökbefogadott gyermekei és ezek gondozója tartását is kell, hogy fedezze. Ez nem társadalmi erkölcs. A tervezet 209. §-a ennek útját állja, de a minisztérium már most a tervezet álláspontjára kellene, hogy helyezkedjék. A mai morál mellett a liberalitás megöli a társadalom erkölcsét.