Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

87 a járásbírósági ügyek csökkentésében (értékhatár leszállítása) vagy a bírói és ennek megfelelő kezelői személyzet szaporításában látja. Ennek megfelelőleg a törvény tárgyalásakor, minden érintett fórum ezt a két remédiumot ajánlotta. Ezzel szemben mi történt. Felemelték az értékhatárt rendeletileg, az eddig is tulmagasnak tartott 2000 pengőt 3000 pengőre, a bírák számát sem szaporították, hanem csak a központi járásbíróságnál hír szerint cca 25 személyzettel csökkenteni akarják a kezelők létszámát. Ennek a „fából vaskarika" megoldásnak állítólag az az indokolása, hogy a fizetési meghagyásos eljárásnak 400 pengőre való kiterjesztése csökkenteni fogja a bírói elintézésre kerülő ügyek számát. A gyakorlat azonban ezzel szemben mást mutat. Az ellentmondással megtámadott mulasztási ítéletek, ezen értékhatáron belül, ellentmondással megtámadott fizetési meghagyásokká fognak átalakulni. Az egész egyszerűsítés az, hogy az ügyvéd elesik a keresetlevélért járó magasabb díj különbözetétől és a perfelvételi tárgyalás egész díjától, a kir. kincstár pedig elesik a mulasztási ítélet után 1 és fél százalék Ítéleti illeték háromnegyed részétől, mely utóbbi illeték pedig a törvénykezési illetéknek legpontosabban befolyó semmi költséggel nem járó része volt. Elenyésző csekély összeg ezzel szemben a szünetelő ügyek egynegyed illetéke. Már a jövő évi költségvetésben előre láthatólag a törvénykezési illetéknek lényeges csökkenését lehet tapasztalni, mely természetesen a pénzügyi kormányzatot az illetékeknek további emelésére fogja késztetni. Ugyanezt a vészes eredményt szüli a törvény 24. §-a és az azt életbeléptető rendelet 5. §-a a) és b) pontja, mely a fellebbezést már az elsőfokú ügyeknél is majdnem lehetetlenné teszi. A törvény ugyanis fellebbezési értéknek, vagyis amely esetben egyáltalán fellebbezni lehet, nem a pernek az egész értékét veszi, hanem azt a különbözetetet, mely a perérték és a megítélt érték között fenn áll- Ezen magában véve is veszedelmes elvnek a törvénybe iktatása után, mindenki azt várta, hogy ennek megfelelőleg a fellebbezési tilalom értékhatárát rendeletileg le fogják szállítani. Ezzel szemben az életbeléptetési rendelet 5. a) pontja az eddigi egész perértéket jelentő 100 pengő helyébe 200 pengőt helyez. Ma amikor országos átlagban a perek 67 százaléka 400 pengőn aluli, ez az intézkedés, ha sürgős korrektivumról nem gondoskodnak, az igzságszolgáltatás jóságba vetett hitet fogja veszélyeztetni. Már fentebb kifejtettem, hogy semmiképp sem várható az egyszerűsítéstől az ügyeknek a csökkenése a járásbírósági eljárásban, sőt most az értékhatárnak 3000 pengőre való felemelésével, a bírák túlterheltsége csak növekedni fog. Embe-