Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

88 rileg nem kívánható attól a bírótól, aki aznap délelőtt már 15—20 ügyet intézett el, hogy a fél 2-kor vagy háromnegyed 2-kor elébe kerülő ügyekben olyan frisseséggel és körültekintéssel teljes ítélkezési képességének felhasználásával hozzon döntést, mint amilyennel a 9 órás ügyekben ítélkezett. Pedig ez csak egyszerű fizikai kimerültség kérdése, hol van még ettől,, a kevesebb jogi felkészültségű, ideges, családi, vagy anyagi nehézségekkel küzdő bírónak a kérdése, vagy hogy csak jogi téren maradjunk, a vitás kérdés bár legjobb meggyőződéssel, de helytelen jogi alapon felfogó bírónak a problémája. Ma is vannak bírák, kiknek elsőfokú ítéleteit igen nagy számban megváltoztatja a fellebbezési bíróság, ami csalhatatlanul az előbb említett személyi tulajdonságokban nyeri magyarázatát. A törvénynek ezen rendelkezéseivel azután egész családok exisztenciáját jelentő kérdésben nem lesz helye semminemű jogorvoslatnak. A mai nehéz viszonyok mellett 200—300 pengő elvesztése egész családokat dönthet nyomorúságba és ezen egyszerűsítési rendelkezés, ezeknek számát csak szaporítani fogja, A végrehajtási eljárás egyszerűsítésénél még több a nehézség. Mindenekelőtt a törvény háromféle végrehajtási módot állapít meg, melyhez természetesen háromféle nyomtatvány és különösebb gondosság szükséges. A megfelelő forma eltévesztése a kérelem visszautasítását vonja maga után. Egy uj terhet jelent az ügyvéd, illetve az általa képviselt felperes részére a törvénynek az az egyszerűsítése, miszerint az át nem vett kérvénypéldányokat, illetve árverési hirdetményeket portóköteles levélben, természetesen a címzett ügyvéd terhére, kell feladni. Ennek díját azonban a költségekbe nem számítják bele, viszont az sem lesz díjazva, hogy az ügyvéd a beadványért külön elmenjen, ami legalább is villamos- vagy autóbuszköltséget jelent. Fokozza ezen igazságtalan megterhelést még az is, hogy a „hivatalból portóköteles" és a bíróság bélyegzőjével feladott levélen csak az egyszerű portót kell leróni a kézbesítéskor, addig ezen levelek, illetve árverési hirdetmények, bár a törvény szerint hivatalból portókötelesként adatnak fel, nélkülözik a bírósági pecsétet ós kétszeres birság portóval terhelten kézbesítettnek ki. Ugyanilyen megfelelő társminiszteri intézkedés hiányát mutatja a 25 pengőn aluli végrehajtások kérdése, melyszerint ezen végrehajtásokat a községi elöljáróság foganatosítja a közadók behajtásának szabályai szerint, A törvény életbe lépett, azonban a megfelelő belügyminiszteri intézkedés hiányzik. Köztudomású, hogy legtöbb, sőt