Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]
9 az úgynevezett józan ész szerint a visszatért házastárs házassága volna előnyösítendő. A férj^ holtnaknyilvánítása után született gyermek jogállapotában is a jogrend szilárdsága kell, hogy a vezető motívum legyen. A túlhajtott természettudományias felfogás az erkölcsi jogrenden felépült társadalomban nem érvényesülhet, amint a marxista társadalmi berendezkedésben sem érvényesül (Oroszország) az erkölcsi világrenden felépült társadalmi jogrend. Ezért a férj holtnaknyilvánítása esetében nem a születés fizikai ténye és az ezt előidéző lehetőség és. lehetetlenség a döntő, hanem a születés tényének a fennálló jogrendbe való elhelyezése. Nem szabad szem elől tévesztenünk: az erkölcsi jogrend kényszere nevelt minket kultúregyénekké és a mai kultúra sok természetellenes jelenség eredménye. A világ és a társadalom teremtésének folyamatosságában, a hasonlatosságot kereső gondolatmenet dacára, eltérő törvények uralkodnak. A természet törvényei se nem jók, se nem rosszak. Azok a természet szükségszerűségeinek formái. Az emberi társadalom törvényei ethikusok és jogi formulák. Az emberi társadalomban éppen a születés tényével kapcsolatban egy csomó fikcióval és még több vélelemmel állunk szemben.8) A monogamikus családi jogrendszer fikciója az, hogy a törvényes házasságban született gyermek a házastársak kizárólagos nemi érintkezésének az eredménye. A természet törvénye ezt — a nő magatartása folytán — nap-nap után meghazudtolja. A jogrend a saját fikciójának a helytállóságával szemben csak azt az engedményt teszi, hogy egyedül a férj jogosított a saját családja körének zártságát a születés törvényességének a megtámadása útján megbontani és törvényi úton az oda nem tartozót kizárni. A mai jogszabályok ezt a kizárási célzatot a nemi érintkezés lehetetlenségének határáig megnehezítették. Az ok egyszerű és érthető: a család erkölcsének védelme és a jogrendbe való beleszületés lehető óvása. A Mt. 181. §lának szóhangzata is ez: a származás törvényessége megtámadható, ha a férj a fogantatás idejében az anyával nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek a férjtől származik, vagy ha a gyermek a házasság meg8) Az orvosi tudomány és tapasztalat ellenére a törvény a 182 napnál nem rövidebb és 300 napnál nem hosszabb időben való nemi érintkezéshez kapcsolja a születés fikcióját, pedig 300 napos születés valójában nincs.