Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Kincstári pergátló

72 esetekben nem következik be, vagy jogi konstrukcióval akként megy végbe, hogy az alvagyon szempontjából a confusio be nem állottnak tekintetik. Ugyancsak ezen gondolatvilágba tartozik az örökjogi ^ redintegratio, amely ugyancsak a vagyonrészek egymásközötti viszonyát szabályozza, lényegileg egyik vagyonrészt a másik vagyonrész adósává tevén meg. A vagyonrészek külön szemmeltartása szólal meg Grosschmid azon tételében is, amely azt tanítja, hogy közszerzeményi eszmei haszonélvezője a külön vagyonnak. ' Az egyes^ vagyonrészek egymásközötti belső elszámolásának álláspontjára helyezkedik az egyetemleges jelzálogra vonatkozóan jelzálogjogi törvényünk 57. §-a, amelynek világában tehát az egyes jelzálogtárgyak, még ha ugyanazon tulajdonost illetik is meg és így az egyes ingatlanok a közös tulajdonos részvagyonaként jelentkeznek, a jelzálogjogi törvény rendelkezése folytán bizonyos fokig önállósulnak, egymással szemben elszámolási viszonyba kerülnek és mindez megtörténik anélkül, hogy a tételes jog az ilyképen önállósult vagyonrészeknek ezt az átváltozási folyamatát teljes formai tökéllyel juttatná kifejezésre azzal, hogy az egymással elszámolási viszonyba kerülő vagyonrészeket önálló jogalannyá tenné meg. A dologi adóssággal terhelt ingatlan szintén ebbeli jellege folytán a teljes vagyonból kikívánkozó, a teljes önállóságot bár el nem érő vagyonrész, amelynek a vagyon egészben való viszonyában az egymásközötti elszámozkodás gondolata érvényesülésre kell, hogy jusson. A Kiiria elé került tényállás nyers gazdasági eredménye azt mutatja, hogy végső eredményében a dologi adós viselte az ingatlantulajdonost saját személyében is terheVí adóját, illetve hogy az ingatlantulajdonos ettől az adókötelezettség teljesítésétől a dologi hitelező rovására mentesült. Ha a vagyonrészek' egymásközötti elszámolásának álláspontja akár annak szokatlansága, akár a jogi kiképzés tökéletlensége miatt nem tetszenék is megfelelő elbírálási alapnak, a megszokottat kedvelő konzervatív szemlélet is nehézség nélkül eleget tehet az igazságérzet azon követelésének, amely a felperes keresetével — nézetünk szerint — joggal szólalt meg és az ingatlantulajdonost azon okból, hogy az adósságtól való mentesülés nyilvánvalóan gazdagodásnak számít, az alaptalan gazdagodás címén felelteti a dologi hitelező javára. B. S. Kincstári pergátló. A magánjognak az a régi büszke tétele, hogy magánjogi viszonylatban a kincstár is a rendes bíróság iurisdictiojának van alávetve, egyre jobban