Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Részvényesi felelősség

71 kében eleget tegyen. Ezt a döntést nem tartjuk igazságosnak. A jeízálogjogi törvény 39. §-a kétségtelenül akként rendelkezik ugyan, hogy a dologi adós személyes kötelezettséggel megróva nincs, de ezen tartalmi helyességére és belső indokoltságára nem vitás jogtételen az adott kérdés elbírálása nem fordítható meg. A kérdés érdemi részét érinti a Kúria második indokolási tétele, amely megállapítja, hogy az adóst nem terheli a dologi hitelező javára az a kötelezettség, hogy az ő személyi terhét is képező adótartozásokat is kifizesse. Nézetünk szerint a Kúria helytelen döntését ép az idézte elő, hogy az adott kérdést ezen a dologi adóst terhelő kötelezettség fennállásának, vagy tagadásának vonalán kell megoldani. Mai felfogásunk sok vonatkozásban nem idegenkedik attól, hogy a dologi jogviszonyok nyomában bizonyos kötelmi kapcsolatokat is életrehivjon. Az ilyen, a dologi jog tövén termett kötelmi kapocsra számos példa akad. A dologi jogot kísérő ezen kötelmi kötelezettség keletkeztető alapja azonban maga a törvény azáltal, hogy a dologi jognak oly tartalmi körét szabja meg, amelyben a dologi jelleget meghaladó kötelmi feljogosítás is benne foglaltatik. Almási Antal egy jogászegyleti előadásban foglalkozott a magánjogi törvénykönyvtervezet törvényes kötelmeivel. Meg kell állapítani, hogy kifejezett tételes jogi rendelkezés, amely a dologi adós kötelmi felelősségét az általunk tárgyalt esetre aktuálisan megállapítaná, nincs. A Kúria ítélete tehát, amíg ezen negatívum konstatálásában merül ki, nem kifogásolható, azonban, amint azt jeleztük, éppen azt tartjuk él7 hibázottnak, hogy a kérdés eldöntése egy ily törvényes kötelem létéhez kapcsoltatott. A megoldást más téren kell keresni és pedig a gazdasági jogszabályok területén, amely jogszabály komplexumának ezúttal külön színezőclést ad az alvagyonnak a vagyonhoz való viszonya. Az alvagyonnak jogi személyiségként való kiképzése a mi jogrendünkben ismeretlen és tulajdonképen fogalmi ellenmondás volna is az alvagyonnak jogi személyiségként való elismertetése. Mert mihelyt az alvagyon jogi személyiségként elismertetnék, ezzel az alvagyon a vagyon köréből kiválna és az az érték, amely eddig más vagyonrészeként alvagyonnak minősült, most maga válna a jogi személyiség önálló egész yagyonává. De az alvagvon jogi személyiség hiján is számos vonatkozásban elkülönült egységként bírálódik el a vagyonegésszel szemben. A hitelező és adós személyi egybeeséséhez rendszerint a kötelemnek per confusionem megszűnése kapcsolódik. Éppen az alvagyonnak a vagyon egészéhez való különleges helyzete okából ez a konfusio bizonyos