Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény és életbeléptető rendelet hiányosságairól

41 Hogy a Te. éltebeléptetésekor ez nem lehetett a minisztérium szándéka, arra mutat a 49.200 1930. sz. IM. rendelet, mely 20—40—50 pengős ügyek iktatására is új rovatot rendel nyitni a főlajstromkönyvkben, ami felesleges lenne akkor, ha csak a Pp. 758. §. 1—6. pontjaiban felsorolt perek tartoznának a járásbíróság hatáskörébe, mert ezek elenyésző csekély számmal fordulnak elő ily kisösszegű perértékkel. Ha pedig a 100 P-n aluli fizetési meghagyások kibocsájtása a járásbíróság hatáskörébe tartozik, vitatható kérdés az, állnak-e a 100 P-n aluli fizetési meghagyásokra a Te. 49—52. §-ai, Vonatkozhatik-e a 100 P-n aluli fizetési meghagyásokra, hogy azok keresetlevéllel indíthatók meg, ha az adós nem lakik vagy nem tartózkodik a követelésre per esetében illetékes járásbíróság területén, vagyis perelheti-e budapesti nagykereskedő, könyvkivonat alapján, Budapesten 100 P-n aluli ügyekben is más járásbíróság területén lakó adósát? Vájjon 3 példányban kell-e 100 P-n aluli ügyekben is a fizetési meghagyás iránti kérvényt beadni és végül az ellentmondási határidő lejártával épúgy jogerőre emelkedik-e, mint a 200—400 P perértékű fiz. meghagyások'? Ezen és a hivatkozott ^-ban még nyitvaálló kérdésekre az életbeléptető rendelet elfelejtett útmutatást adni. A Te. 84. §-a bizosítás végrehajtás szempontjából keresetlevélnek tekinti a fiz. meghagyás iránti kérelmet, a Te. 86 §-a szerint pedig a zárlat elrendelése kérdésében perindítás számba megy a követelésnek fizetési meghagyással való érvényesítése. Áll-e ez a 100 P-n aluli fiz. meghagyásokra is? Mindezen kérdések a törvény szelleme szerint csak úgy volnának megoldhatók, hogy a fizetési meghagyások tekintetében különbséget kell tenni 100 P-n aluli és ezen felüli fiz. meghagyások között, akként, hogy az előbbiek tekintetében az eddigi jogszabályok, azaz a Pp. 588—605. §-ai, míg az utóbbiaknál a Te. szabályai lennének irányadók. Ez a dualizmus abszurdumnak látszik, dehát nem az-e a törvény maga is? Végül még egyet. Az említett két törvény nem egyidejű életbeléptetésének következménye az is, hogy 25 P-n aluli ügyekben nem lehet ingatlanra végrehajtást vezetni. (Te. 91. §); A békebíráskodásról szóló tvjav. ugyanis 96. §-ban akként intézkedett, hogy amennyiben az ingó végrehajtás sikertelen maradt, ennek igazolása mellett ingatlanra is lehet végrehajtást kérni. Mivel azonban ezt az intézkedést — legalább ideiglenesen a békebíráskodás törvényerőre való emelkedéséig — sem a Te., sem az életbeléptető rendelet nem vette át, 25 P-n aluli értékű ügyben még akkor sem lehet ingatlanra végrehajtást vezetni, ha az ingók tekintetében