Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Széljegyzetek az egyszerűsítési törvényhez

37 vény tiszteletre való hatása, által a gazdasági életre, a népjólétre, az erkölcsre és a polgároknak a boldogulására^ Nem egyszerűsítési törvény ez, hanem tehermentesítési törvény és különös módon azokat a bíróságokat tehermentesíti, melyek eddig sem voltak túlterhelve: a jogorvoslati bíróságokat és a járásbíróság értékhatárának felemelése által a törvényszéket, mint elsőfokú bíróságot. A főbaj a járásbíróságoknál volt és ott a helyzet még nehezebb lesz. A törvény az elsőfokon tiszta szóbeliséget akar, megtiltj a az előkészítést, a tárgyaláson pedig az ítélet egy ügyekkel és adminisztratív intézkedésekkel túlterhelt, fáradt bíró felekkel és ügyvédekkel tömött szűk szobájában születik, ahol sokszor a tárgyaló főieknek még ülőhelye sincs, a rég várakozók ideges türelmetlensége légkörében. íme ez az a szóbeliség, amit a törvény elméletileg ideálisan elképzelt a gyakorlati megvalósításban, így születik az az ítélet, mely ellen a jogorvoslatot megszorítják és amellyel jogoorvoslat esetén is főleg az akták alapján bírálnak el. Itt kellene a felek ügyvédjeinek azokat a jogi fejtegetéseket és gazdasági, erkölcsi indokokat előadni, melyekből a bíróság a szokásjogot és a communis opiniót észleli. Hol marad meg ezeknek a nyomai A jogorvoslati bíróságok elé ebből semmi sem kerül. Csak a halott akta marad és a felek felszólalása kik kötve vannak a fellebbezésben és válasziratban írásban előadottakhoz. * Felhozzák a jogorvoslat megszorítására vonatkozó kritikákkal szemben, hogy a jogfejlődés mindenütt a jogorvoslatok korlátozása felé halad és nálunk még mindig túlteng a fellebbezési alkalom. Erre csak azt felelhetjük: adjanak a jogkereső közönségenk alapos elsőbírói eljárást, ahol írásbeli alapos előkészítés után nyugalmas szóbeli tárgyaláson türelmes és nem kifáradt bíró előtt, kellő nyugodt környezetben, pontos jegyzőkönyvvezetés mellett mindent elmondhat, ami a szívén fekszik, nemcsak a tényállást és a jogszabályra való „utalást", hanem azokat a jogi, erkölcsi és gazdasági indokokat, melyekből anyagi igazsága kitűnik és a két fél megvilágítása alapján döntsön a törvény és a gazdasági, társadalmi célszerűség figyelembevételével alakult értelmezés alapján a jól informált bíró és akkor megelégszünk általános egyfokú, csak a jogkérdésre kiterjedő, írásbeli felülvizsgálattal. A fontosabb ügyekben legalább kérünk azonkívül az elsőfokon is társas bíróságot. * A törvényjavaslat eredeti szövegével szemben a tör-