Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Széljegyzetek az egyszerűsítési törvényhez

38 vény az előkészítő iratban megengedi a tények és bizonyítékok előterjesztésén kivül a „jogszabályra való utalást". A törvény nem meri egyenesen a jogszabály felsorolását megengedni, csak ennél kevesebbet, félénken csak ennyit mond „utalás" a jogszabályra. Werbőczy hazájában, ahol a szokásjog olyan tiszteletben áll, ahol a szokásjognak törvényrontó ereje van, ahol a magánjog ma is tiszta szokásjog, ahol Werbőczy nagy fontosságú Hármaskönyvét, mely magánjogunk alapja hosszú századok óta, azok alapján állította össze, amit a bíróságoknál a felek előadásaiból és a bírák ítéleteiből hallott, a feleknek nem engedik meg a jogi fejtegetést, csak az utalást a puszta, tételes jogszabályra. Jogéletünk elevenségének döntő kérdése, hogy a szokásjog kialakulása ne nehezítessék meg, a nemzet, a jogkereső felek jogalkotó tevékenysége ne sorvadjon el. Reméljük, hogy a bíróságok tudatában e nemzeti érték fontosságának, okos hazafiassággal a törvény szavát liberálisan az eddigi gyakorlatba k megfelelően fogják alkalmazni. A nagy elvi kérdések mellett vannak részletszabályok is, melyek a jogkereső közönség helyzetét megnehezítik. Csak utalunk a külömböző kérvényformák és kiadmánytervezetek elkészítésével járó formalizmusra, mely különben pénzbe is kerül és az egyedül használható hivatalos űrlapok meglehetősen drágák. Az árverési hirdetések és egyéb végrehatjási végzések postai portóköteles kézbesítése is nagy anyagi teher a végrehajtatóra nézve. Ha adósának végrehajtási joga fentartásával halasztást ad, vagy a követelés kiegyenlítése után adós nem gondoskodik a lefoglalt ingók feloldására vonatkozó kérvény elkészítéséről, vagy valaki egy nagy ház bérbeadója, bizony - portóköltségekre jelentékeny összeget kell kiadnia, ha adósa vagy lakói ellen sok árverés tűzetik ki. Behajtási ügyekkel foglalkozó ügyvédi irodákba sokszor tömegesen jönnek ilyen idegen árverésről szóló hirdetmények. Ismételjük minden egyszerűsítést örömmel fogadunk, mely az anyagi igazság gyors és könnyű érvényesítését előmozdítja, de az anyagi igazságot nemzeti érdekből nem akarjuk felcserélni a gyors elintézéssel, formai ítélettel. Ezért kiáltottuk a javaslat egyes intézkedéseivel szemben: „Videant consules." Most a törvény életbelépése után a bíróságok bölcs belátására, lelkiismeretességére, cselekvő hazafias érzésére hivatkozva mondjuk: „Videant judices, ne quid detrimenti res publica et justitia capiat." /ft. dr. Szigeti László