Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]

4 érintik. Tehát nem érintik a holtnak nyilvánítás után született gyermekek személyállapotát sem. Ebben vaz időben az egyházi bíráskodás oly szerteágazó volt, hogy a bontás céljából való holtnak nyilvánítás további részletkövetkezményeit szabatosan nem lehetett volna — az egyházak által gyakorolt bíráskodásra is kihatólag — szabályozni. Az idő ily kérdések törvényhozási bekapcsolására még nem érkezett volt el. A polgári házasságkötés és a bontás országos törvényhozási szabályozása folytán a holtnak nyilvánítás kérdése újból felszínre került s ekkor az 1894:XXXI. t.-c. 132. §-a akként rendelkezett, hogy: „A jelen törvény alkalmazásában az Í868.-LIY. t.-c. 522. §-ának b) pontja szerint jogosult kérelmére hozott holttányilvánító ítélet egyenlő hatályú a házastárs kérelmére hozott holttányilvánító ítélettel". Az illetékesség bifurkációjának megszüntetése folytán is, de a dolog természete folytán is a „holtnak nyilvánító ítélet hatálya" egyenlősíttetett mindkét irányban, azonban, amint ezt alább látni fogjuk, az „egyenlő hatályú ítélethez" fűződő jogkövetkezmények mások.1) Ez ugyan ellentmondásnak látszik, de mégis így van.2) Az 1911:1. t.-c. 732—748. §-aiban szabályozott holtnak nyilvánítási eljárás az előbb ismertetett tényleges állapotnak az összefoglalása. A Pp. 732. §: Eltűnt egyén holtnak nyilvánítását a házastárs, az örökös és ezeken kívül mindenki kérheti, aki az eltűnt halálának megállapításában jogilag érdekelve van. A 734. §. b): Holtnak nyilvánítás esetében az a vélelem, hogy a holtnak nyilvánított meghalt abban az időpontban, amely elhalálozásának idejéül a holtnak nyilvánító ítéletben meg van állapítva. A 746. §. III. b): A holtnak nyilvánítás nem zárja ki annak a bizonyítását, hogy az eltűnt előbb vagy utóbb halt meg, vagy hogy még életben van. Ennek megállapítása iránt mind az eltűnt, mind bármely érdekelt a kérelmező, vagy jogutódai ellen keresetet is indíthat. E törvényhelyekhez- kapcsolódnak most már az anyagi jogi hatályú vélelem következményei. A holtnak nyilvánított vagyonjogi viszonyai a kötelmi, dologi és Lásd: Grossehmid II. k. 901—4. lapjait. 2) Dr. Schwarz Gusztáv az akkori eljárások szabályaival kapcsolatban ironikusan kérdezi: Tehát mégis csak egyféle praesumptio létezik? És melyik? A perrendtartási növel-" Iáé (most a Pp.-é), vagy a H. T. 132. §-áé!