Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]
5 örökösödési jog rendelkezései értelmében szűnnek meg, változnak át, vagy szállnak át. Ebben a tekintetben nyomatékosan kiemelendő, hogy a bírói gyakorlat kifejlesztette azt a jogszabályt is, hogy: az örökösödési igények érvényesítéséhez nem előfeltétel a Pp. rendelkezéseinek megfelelő holtnak nyilvánítás, mert az örökösödési per bírósága az előtte folyó perben — a peresfelekre korlátozott hatállyal — alkalomszerűleg is elbírálhatja és megállapíthatja, hogy valamelyik leszármazó az örökhagyó előtt halt el. Természetesen ezt az örökösi igényt támasztónak kell bizonyítania. Más magánjogi vonatkozásban is bizonyíthatók az eltűnt egyén elhalálozására utaló tények. A bírói holtnak nyilvánítás csak leegyszerűsítése a holtnak nyilvánításban jelentkező ügydöntő ténynek. A holtnak nyilvánítás eme vagyonjogi vonatkozású szabályozásával szemben az 1894:XXXI. t-c. a házasság szempontjából ekként rendelkezik: A 73. §. A házasság megszűnik: a) az egyik házastárs halálával (74. §.); b) bírói felbontással. Holttányilvánítás esetében az a vélelem irányadó, hogy a holttányilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, amely az ítéletben elhunyta napjául meg van állapítva.3) A törvénynél reá kívánom a figyelmet terelni arra, hogy a törvény szövegében zárójelben utalás van a 74. §-ra. Itt a törvényhozó még mondani akar valamit, ami idetartozik, de külön §-ban van szabályozva. Ez a rendelkezés az ütköző pontja, vagy helyesebben az áthidalandó szakadéka annak a vitás kérdésnek (és sok másnak is), hogy a férj holtnak nyilvánítása után született gyermek törvényes-e, vagy törvénytelenI4) A H. T. 73. §-ában hivatkozott 74. §. így szól: „Megszűnik a házasság azáltal is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvánítása után házasságot köt, kivéve, ha az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttá3) E rendelkezés folytán nem volt szükség- a Pp. 734. §. II. bekezdésére. Lex generális — és lex speciális? A szöveg ugyanaz, csak: „holtnak" és „holttá" nyilvánított. „Nem élt tovább" és „meghalt" abban az időpontban. Nyelvészeti szempontok, de nem jogi különbségek. 4) Az újabb szóhasználat szerint: házasságban született, vagy házasságon kívül született-e?