Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]

5 örökösödési jog rendelkezései értelmében szűnnek meg, változnak át, vagy szállnak át. Ebben a tekintetben nyomatékosan kiemelendő, hogy a bírói gyakorlat kifejlesztette azt a jogszabályt is, hogy: az örökösödési igények érvényesítéséhez nem előfeltétel a Pp. rendelkezéseinek megfelelő holtnak nyilvánítás, mert az örökösödési per bírósága az előtte folyó perben — a peresfelekre korlátozott ha­tállyal — alkalomszerűleg is elbírálhatja és megál­lapíthatja, hogy valamelyik leszármazó az örök­hagyó előtt halt el. Természetesen ezt az örökösi igényt támasztó­nak kell bizonyítania. Más magánjogi vonatkozásban is bizonyíthatók az eltűnt egyén elhalálozására utaló tények. A bírói holt­nak nyilvánítás csak leegyszerűsítése a holtnak nyilvá­nításban jelentkező ügydöntő ténynek. A holtnak nyilvánítás eme vagyonjogi vonatkozású szabályozásával szemben az 1894:XXXI. t-c. a házasság szempontjából ekként rendelkezik: A 73. §. A házasság megszűnik: a) az egyik házastárs halálával (74. §.); b) bírói felbontással. Holttányilvánítás esetében az a vélelem irány­adó, hogy a holttányilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, amely az ítéletben elhunyta napjául meg van állapítva.3) A törvénynél reá kívánom a figyelmet terelni arra, hogy a törvény szövegében zárójelben utalás van a 74. §-ra. Itt a törvényhozó még mondani akar valamit, ami idetartozik, de külön §-ban van szabályozva. Ez a rendelkezés az ütköző pontja, vagy helyeseb­ben az áthidalandó szakadéka annak a vitás kérdésnek (és sok másnak is), hogy a férj holtnak nyilvánítása után született gyermek törvényes-e, vagy törvénytelenI4) A H. T. 73. §-ában hivatkozott 74. §. így szól: „Megszűnik a házasság azáltal is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvánítása után há­zasságot köt, kivéve, ha az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttá­3) E rendelkezés folytán nem volt szükség- a Pp. 734. §. II. bekezdésére. Lex generális — és lex speciális? A szöveg ugyanaz, csak: „holtnak" és „holttá" nyilvánított. „Nem élt tovább" és „meghalt" abban az időpontban. Nyelvészeti szem­pontok, de nem jogi különbségek. 4) Az újabb szóhasználat szerint: házasságban született, vagy házasságon kívül született-e?

Next

/
Oldalképek
Tartalom