Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

181 világos és az első időszaknak a meghatározása nem is ütközik a legtöbb esetben semmiféle nehézségbe, ha a szerződés megkötésének időpontja a biztosítás kezdetével és a kockázatviselés kezdő időpontjával egybeesik. Ezek az időpontok ugyanis csak látszólag azonosak, a gyakorlatban azonban ezeket élesen el kell határolni, mert előfordul, hogy a felek megállapodása értelmében a biztosítás későbbi \agy korábbi kezdettel lép hatályba. A későbbi kezdettel kötött biztosításnál a biztosító már a szerződés megkötésekor követelheti a díjat, hacsak a felek ellenkező megállapodást nem létesítettek. Ebben az esetben az első időszak a biztosítási szerződés megkötésétől számít, nem pedig a kockázatviselés megkezdésétől, amely a felek egyező akarata szerint csak egy meghatározott későbbi időpontban áll be. Ez a dolog természete szerint nem is lehet másként, hiszen a biztosítás célja a kockázat áthárításán kívül a tőkegyűjtés is, amely ilyképen a kockázatviselést megelőzően is megkezdődhetik. Egyébként ez a felek akaratmegegyezésétől eltekintve sem mutatkozik egyik léire sem méltánytalannak, ha a törvény által az első időszakhoz fűzött következmények szempontjából vizsgáljuk a kérdést. A biztosító szempontjából ugyanis az a lényeges, hogy a díjfizetés a megállapodás értelmében már a szerződés megkötésének időpontjától kezdve történik, tehát az első időszak is ettől az időponttól számítódik és az ettől az időponttól kezdve járó első időszaki díjat a biztosító perelheti. Ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy az első időszak a felek megállapodása szerint csak később kezdődő kockázatviselés időpontjától veszi kezdetét és csupán az ezen későbbi időponttól számítandó első időszak díját perelheti a biztosító, akkor az a furcsa és indokolatlan helyrelheti a biztosító, akkor az a furcsa és indokolatlan nelyzet állana elő, hogy — filius ante patrem — a szerződés megkötésétől a kockázatviselés időpontjáig eltelt időszakokra járó díjat a biztosító nem perelhetné, mert ezek a folytatólagos időszakok megítélése alá esnének, míg a kockázatviselés időpontjától kezdődő időszak tekintetnék az első időszaknak. A lényeg tehát az, hogy a későbbi kezdettel hatálybalépő biztosítás esetén az első időszak a szerződés megkötésének időpontjától veszi kezdetét, természetesen mindenkor feltéve, hogy a díjfizetés is ekkor veszi kezdetét. Megjegyezzük még, hogy a gyakorlatban ez az eset meglehetősen ritkán fordul elő, mert az esetek legnagyobb részében a szerződés megkötésének időpontja a kockázatviselés ido-