Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám

150 hető be a felelősség rendszerébe, hogy a veszélyes cselekmény eo ipso vétkes cselekmény. Mondanom sem kell, hogy ez a feltételezés teljesen abszurd és önkényes, hisz az u. n. veszélyes üzemeknek nagy része ép azok közé a berendezések közé tartozik, melyek a társadalom jólétéért vannak annyira, hogy nélkülük kulturtársadalom nem is élhet, mint pl. vasút, elektromos centrálék, bányák, gyári üzemek stb. Ezeknek fenntartását önmagában veve vétkes cselekménynek minősíteni annyira logikátlan és értéktelen, hogy ezzel a felfogással foglalkozni sem érdemes. — Marad tehát az, hogy esetenként vizsgáljuk a veszélyes cselekmény vétkes vagy vétlen voltát. Ekkor pedig arra az alternatívára jutunk, hogy a veszélyes cselekmény véghezvitelében az adott esetben vagy csakugyan van vétkesség (pl. lövöldözés, sebes hajtás járt helyen) ekkor a belőle származó felelősség nem is a veszélyességen, hanem a vétkességen alapul, vagy a veszélyes cselekmény foganatosítása önmagában nem vétkes, sőt megengedett, hasznos, közérdekű (pi. a fentidézett közhasznú üzemek működése) ekkor a vétkes felelősség princípiuma mindössze annyit kíván, hogy a cselekvő a nagyobb veszélyességnek megfelelő nagyobb gondosságot, fokozottabb elővigyázati rendszabályokat alkalmazzon, deha a cselekvő a fokozottabb gondossági mértéknek megfelelt, de a káreset mégis bekövetkezett, akkor ebben az utóbbiban époly vétlen, mint az, aki a kárt nem veszélyes cselekmény végzése közben idézte fel. Azaz: a veszélyesség mozzanata lehet alapja a vétkességi mérték felfokozásának, de nem vétkességnélküli felelősség bevezetésének. A fokozott gondosságra vaó kötelezettség nem magyarázhatja a minden gondosságot meghaladó balesetért való felelősséget. Másszóval: a veszélyesség mozzanata nem használható átvezető hídként azon az elvi szakadékon, mely a vétkes felelősséget a vétlentől elválasztja. Az utóbbinak az előbbiből való levezetésére a veszélyesség kritériuma teljességgel alkalmatlan. De éppoly logikátlan a kifogásolt magyarázat az objektív teória álláspontjáról nézve.- Objektív felfogás szerint minden üzem, minden vállalkozás — veszélyes vagy veszélytelen — felelős a felidézett károkért. A veveszélyesség itt meghaladott kritérium. — Ezzel az egyszerű^ és világos állásponttal szemben egyenesen viszszaesóst jelentene a veszélyesség ismérvének bevonása a felelősségalapító kellékek közé, és nem volna más, mint akaratlan kacérkodás az egyszer már feladott