Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

50 zési bíróság jogi döntését nem az elütésnek, hanem az akár már az úttesten fekvő, akár az alperes gépkocsija által elütött B. János elgázolásának a tényére alapítottaAz a tény, hogy B. János halálát az alperes gépkocsija által történt elgázoltatása okozta, a felperesek jogának megállapítására szolgál, azt tehát a Pp. 269. §-a értelmében a felpereseknek kellett bizonyítaniok. A felperesek az őket ebben a tekintetben terhelő bizonyítási kötelezettségnek eleget tettek annak a bizonyíásával, hogy B. Jánoson az alperes gépkocsija keresztül ment, hogy B. János körülbelül egy órával, vagy nem sokkal több idővel az elgázolás után meghalt és hogy rajta olyan, feltétlenül halálos sérülések találtattak, amelyek olyan külső behatástól származtak, aminő a gépkocsival való elgázolás. Annak a megállapítása mellett, hogy az alperes gépkocsija B. Jánoson keresztülment, már az alperest terhelte annak a bizonyítása, hogy B. Jánost előzetesen már egy másik gépkocsi elgázolta s annak a halálát az előző elgázolás okozta sérülések okozták az alperes gépkocsija előtt. Az alperes felülvizsgálati panasza szerint a bizonyított ténykörülményekből és azokból a tényekből, amelyekre további bizonyítást ajánlott, a közvetett bizonyítás szabálya szerint okszerű következtetéssel azt is kellett volna megállapítani, hogy az elhalt B. János halálos sérülései nem származhattak csupán egy gépkocsival történt elgázolásból, hanem szükségképpen arra mutatnak, hogy még egy gépkocsinak kellett rajta keresztül mennie; ezért, mint az iratok tartalmával ellentétben állót és nyílván helytelen ténybeli következtetésen alapulót, támadta meg a fellebbezési bíróságnak azt a megállapítását, amely szerint az alperesnek az említett ténykörülményre vonatkozó tényállítás valóságát nem sikerült bizonyítania. Ez a panasz nem alapos. A tanuk vallomásában foglalt azt az adatot, hogy az alperes gépkocsijának utasai B. János elgázolása után csak a hátsó keréknek a zökkenését észlelték, már az elsőbíróság és így az ennek ítéletében foglaltaikra való hivatkozással a fellebbezési bíróság is mérlegelése körébe vonta és ha ennek dacára azt állapította meg, hogy az alperes gépkocsijának többi kereke is átment az elhalton, ez nem iratellenesség, hanem annak az eredménye, hógy a fellebbezési bíróság a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának, tehát nemcsak az említett egyetlen adatnak, hanem az ezzel ellenkező adatoknak is figyelembe vételével és méltatásával állapította meg e részben a tényállást. Azokat az okokat pedig, amelyek ebben a tekintetben a meggyőződését előidézték, a fellebbezési bíróság a Pp. 270. Vában foglalt rendelkezésnek megfelelően tüzetesen előadta és ugyanígy megindokolta azt is, hogy miért mellőzte az alperes ajánlotta további bizonyítást; a bizonyítás