Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

47 tötte, tehát elérte azt a kort, amikor a hasonló társadalmi osztály­hoz tartozó fiúgyermekek — elhalt atyja villamosvasúti segéd­munkás volt, — eltartásukról már rendszerint maguk szoktak gondoskodni és szüleiktől ellátást vagy tartást rendszerint nem igényelhetnek. Kiskorú T. Ferenc mint tanítónövendék 1926. .iúlius 1-től 1927. szeptember 8-ig újoncévét töltötte az iskolatest­vérek jóvoltából Homokon, amely idő alatt érette semmi díjat nem fizettek; az ujoncév eltelte után 1927. szeptember 8-án a kis­korú a kir. kath. tanítóképzőbe íratott be, ahol ellátási és nevelési költsége havi 120 P-t tesz ki. Ekkor azonban sem apja, sem anyja már nem éltek, mert mindketten 1927. május elején néhány napi időközben elhaltak. Jogszabály szerint a család feje a férj, és az tekintendő a gyermek pályaválasztásánál irányításra jogosultnak. Egyéb adat hiányában tehát az adott esetben is az elhalt atyát kell olyannak tekinteni, mint aki kiskorú T. Feren­cet a tanítói pályára adta. Ha azonban a kiskorú atyja akaratá­ból került is olyan pályára, amely további tanulást igényel és el­látási és nevelési költség fizetésével jár, ebből nem következik, hegy az atya elhalálozása után a túlélő anyát is a már keresőké­pes fiút illetően oly mérvű neveltetési kötelezettség terhelné, amely az anya társadalmi és vagyoni viszonyait meghaladta. A kiskorú T. Ferenc anyjáról tehát erre vonatkozó kifejezett tárgyi adat hiányában nem lehet feltételezni, hogy az atya halála után fiának a taníttatásával járó havi 120 P-t tevő költséget vállalni akarta. Ez a kötelezettség pedig a balesetet szenvedett özv. T. Józsefnét törvény vagy törvényes gyakorlat alapján nem terhel­vén, az alperesekre át nem hárítható és így a II- r. felperes taní­tási költsége címén keresetbe vett járadékkövetelésnek jogos alapja nincsen. (1931. jan. 9. — P. II. 3099 192g.) 67. Mt. 1741. § — Automobiltartó felelőssége. — I. A birtokba lépett vevő az eladó tulajdonjogának fenntartása esetében is üzembentartója a gépkocsinak. Nem üzemben tartó azonban az, akinek a vevő a gépkocsit használatra át­engedte. — II. Ha harmadik személy a gépkocsival rendel­kezőnek tudtával, avagy hozzájárulásával vette használatba a gépkocsit és csak később, a használat során lépte túl a ren­delkezésre jogosulttól kapott engedélyének a korlátait, ilyen jogtalan használat a gépkocsival jog szerint rendelkezőnek a tárgyi felelősségét meg nem szünteti; ha azonban maga a használatba vétel jogtalan volt annak következtében, hogy a gépkocsi üzemben tartója vagy annak megbízottja (képvise­lője) arról nem tudott és ahhoz hozzá nem járult, akkor az ilyen használat közben másoknak okozott kárért tárgyi fele­lősséggel abban az esetben sem tartozik, ha az, aki a gépko­csit a baleset idejében használta, azt csak ideiglenesen —

Next

/
Oldalképek
Tartalom