Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - Reformtörekvések az ingatlanárverési eljárásban
^0 az ingatlan reális becsértékét meghaladóan — hitelez, már saját veszélyére spekulál és így nem aequiparalhato a fundált befektetést kereső komoly hitelezőkkel. Másfelől épen az új gondolatban rejlő érték gyakorlati intézményesíthetne érdekében felkeli hívnom a figyelmet arra, hogy a terhelési határ megállapítása, az ahhoz fűződő következmények súlyos volta miatt, a legóvatosabban, minden jogi és gazdasági garancia figyelembevételével kell, hogy történjen. A határ megjelölésének publikusnak, a telekkönyvben deklaráltnak kell lennie és a hozzáfűződő szankciók csak azon ügyletekre érvényesülhetnek, amelyek a terhelési határ megállapítása után létesültek. Ez'a megszorítás átmenetileg kétségtelenül gyöngítené az intézmény gyakorlati hasznavehetőségét, az ellenkező megoldás azonban súlyos igazságtalanságokra és arra vezetne, hogy az eddig minden objektív kockázatot kizáró jelzálogüzletbe is bevonulna a spekuláció eleme. Az ingatlan értékesítés itt vázolt módja mindenesetre számos előnnyel járna az eddigi eljárással szemben. Könnyebben tudja az eladás gazdasági lehetőségét kihasználni, mert a jelen csökkenő földárak mellett keresztülviheti az ingatlannak az első kedvező alkalommal való eladását és nem kell a komoly vevőket elriasztó, beláthatatlan időkig elhúzódó árveréssel operálnia; az ingatlan értékesítése gazdaságosabban fog történni, mert egy központi szerv mindig jobban és szerencsésebben tud likvidálni annál is inkább, mert végső esetben a szerv hatásköre nyilván kifog terjedni arra is, hogy ha a kényszerárverésnél a forgalmi értéknek megfelelő vételár el nem éretnék, úgy a birtokot maga vehesse át és parcellázással, vagy egyéb módon olyképen értékesítse, hogy a földárak nemzetgazdasági értéket jelentő stabilitása meg ne zavartassék. Természetesen a likvidációs eljárás és az új szerv beiktatása nem jelentkezik egymagában remédiumul: egész ^végrehajtási eljárásunk modernizálandó és mindenekelőtt eliminálandók volnának az árverés eredményét teljesen illuzóriussá tevő, a földbirtokrendező törvények által emelt akadályok, az árverési vétel illetékmentessége kimondandó stb. Ezúttal nem kívántam szólni e nagyon is fontos és mindenekelőtt megvalósítandó részletintézkedésekről: soraim célja a reform keretében felvetődött új^ gondolatok ismertetése volt. Az új ingatlanárverési eljárás különösen kezdetben nyilván nem vétekedhet majd formailag és technikailag a klasszikus végrehajtási jogok rendszerével. Kizárólag a mának, a romok eltakarításának, a halálos