Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

43 azt az összeget, amelynek erejéig magukat a zálogjog alapján, annak rangsorásban az ingatlanból kielégíthetnék, ez esetben pedig az anyagi jogszabályok értelmében a bekebelezett zálogjog törlését tűrni kötelesek. (1930. okt. 15. — P. V. 5881/1928.) 60. Mt. 1212. §. — Kezes felszabadulása. — A főadósnak a kezes hozzájárulása nélkül adott haladék a kezes kötelezettségét csak akkor szünteti meg, ha a főadós viszonyai a halasztás tartama alatt romlottak meg annyira, hogy az eredeti lejáratkor még behajtható követelés behajthatatlanná vált. K. Alapos az a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési bíróság a megállapított tényállásból, illetve egymagából már abból a körülményből, hogy a felperes az L r. alperes főadósnak a II. r. alperes kezes hozzájárulása nélkül adott a kölcsön visszafizetésére egy évi — 1928. április l-ig terjedő haladékot, minden további nélkül arra az eredményre jutott, hogy a II. r. alperesnek a kezesség vállalásából eredő felelőssége ennek következtében megszűnt. Ugyanis a kezesként szereplő II. r. alperes tudta és hozzájárulása nélkül az I. r. alperes főadósnak a kölcsön visszafizetésére adott egy évi halasztás folytán a II. r. alperesnek az elvállalt kezességből folyó fizetési kötelezettsége az anyagi jogszabály értelmében csak abban az esetben szűnt meg, ha ezen egy év alatt a főadós I. r. alperesnek vagyoni viszonyai akként változtak, illetve romlottak meg, hogy az I. r. alperessel szemben az eredeti lejáratkor még behajtható kereseti követelés utóbb a halasztás leteltével már behajthatatlanná vált. (1930. dec. 16. — P. VII. 6136,1929.) 61. Mt. 1331. §. — Letét visszaadása. — A letéteményes a letett dolgot a visszaadás idejének elkövetkeztével a letevőnek tartozik visszaadni, arra való tekintet nélkül, hogy a letevő a dolognak tulajdonosa-e, vagy pedig azt más jogcímen birtokolja-e. K. Téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy mivel K. G. tanú a keresetben megjelölt részvényeket tanúvallomásában a maga kizárólagos tulajdonának állította, a per ennek a tanúnak alperesként való perbevonása nélkül el nem dönthető, és hogy ennélfogva a felperes a kereset elutasítására okul szolgáló perjogi mulasztást követett el azzal, hogy keresetét az elsőbírósági végítéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig erre a tanura ki nem terjesztette. . . . Mint a fejben . .. Már pedig a felperes arra alapította a részvények kiszolgáltatására irányuló keresetét, hogy az alperes, kinél a részvényeket letette, azok visszaadását megtagadja és csupán érintőleg