Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

141 — amit egyes szakokban hivatalos összeállítások tesznek meg- a kérdésnek csak technikai, nem elvi részét intézi el. Nem orvosszer a jog-szabályok leegyszerűsítése sem, amit a mai komplikált élet nem bír el. A baj gyökeres orvoslása a jog teljesen új rendszerezésében áll. El kel végeznünk nekünk is ugyanazt a munkát, amelyet Hammurabitól a 12 táblás törvényen, Justinianuson és Werböczyn keresztül Napóleonig és a porosz Landrechtig minden egyes korszak elvégzett a maga számára. A munkát mindkét irányban el kell kezdeni; alulról, az analógia elvének alkalmazásával összeszedve az egy gondolatot kifejező szabályokat és felülről, keresve a jognak új alapvető felosztását. Az előadáshoz élénk vita fűződött, amelynek során dr. Ballá Ignác, ifj. Szigeti László, dr. Blau György, dr. VI olf Elnő és dr. Barát Sándor szólaltak fel. A Civiljogászok Vitatársaságában március 11-ikén dr. V a r a n n a i István tartott előadást a részvénytársasági jog r e f o r m j á r ó 1. Az előadó utalt arra, hogy a tudományos érdeklődés körét messze meghaladó nyilvánosság előtt szinte már közéleti divat lett a részvényjogi reform jelszava, noha lényegében a magyar részvénytársaság struktúráján nem mutatkoznak olyan hézagok, amelyek a sürgős és átfogó új szabályozás szükségét jeleznék. A jogászi objektivitást lehetetlenné teszi, a közhitel érdekeit pedi gkárosítja, ha a politikai szempontokon nyugvó szabályozási láz káprázatában olyan visszaélések ellen akarunk védő intézményeket létesíteni, amely visszaéléseknek nálunk nyoma sem volt és amelyek létezéséről csupán a külföldi kodifikációs törekvések anyagából tudunk. Végigkísérve a részvénytársasági jog alakulatait, vizsgálódásainak eredményeit abban a megállapításban foglalta össze, hogy a magyr részvényjog terén mutatkozó hibák orvoslása nem teszi szükségessé a kodifikációs gépezet megindítását, mert a helyes reform keresztülvihető a joggyakorlat helyes irányítása útján is, ha a judikatúra hasznosítja a lex lata keretszabályainak értelmezésénél azokat a gondolatokat, amelyek az irodalomban és a magyar, valamint a külföldi anyaggyűjtésben kidolgozást nyertek. A mindvégig érdekes és értékes szempontokat felvető előadást a nagyszámú hallgatóság tetszéssel fogadta. Az előadást követő vitában dr. Medvigy Gábor, dr. Vészi Mátyás, dr. Oppler Emil, dr. Lugmayer József, dr. Glücksthal Andor, dr. Káldor Imre, dr. Doroghy Kálmán, dr. Blau György és dr. Fenyves Béla szólaltak fel. A vitát Meszlény Artúr dr., a társaság elnökének zárószavai fejezték be,