Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme a munka jogában

122 helytálló, hogy a megbízó a megbízottal szemben ne Jegyen kötelezettségben az iránt, hogy ő az egyébként á ital a szabott feltételeknek megfelelő ajánlatot elfogadni köteles legyen. A megbízónál számos érdek szólhat amellett, hogy ő ne kényszeríttessék bele egy érdekeinek már meg nem felelő elidegenítésbe. Ennyiben tehát a megbízó oldalán az érdekelsőség gondolata alkalmas annak alátámasztására, amit a Kúria ítéletileg is elfoglal, hogy a megbízó ne szoríttassák belé egy neki már nem tetsző megállapodás megkötésébe. Az a tétel, amelyet Csaplovits Pál könyvében is olvashatunk: semper piacet quod semel piacúit, nem indokolhatja a megbízónak az ügylet megkötésére való kötelezését. Ha ilyképen elvi kiinduló pontjában a Kúria álláspontja, amely egyébként állandó gyakorlat, kétségtelenül helyes is, az elállással teremtett helyzet következéseinek levonásában már a másik fél oldalára is tekintő méltányosságot figyelmen kívül hagyja. Ha a megbízónak kötetlenségét a jog el is ismeri, a megbízott rovására ez nem történhetik, mert a minden kártalanítás nélküli visszalépés joga egyértelmű a megbízó fél számára biztosított azzal az önkénnyel, hogy a megbízottat terhelő munka elvégzése dacára, a munka szerződésileg kikötött ellenértékétől őt minden felelősségtől mentesen elütheti. A megbízónak az igazolt készkiadás erejéig való feleltetése, illetve a felelősségnek a készkiadások erejéig való mérséklése a Magánjogi Törvénykönyvjavaslatnak sem felel meg. Az 1629. szakasz 2-ik bekezdése szerint: „ha díjat kötöttek ki és a felmondásra a megbízó hibája ad okot, vagy ő mond fel fontos ok nélkül, ugyanaz áll, mint amikor a megbízás teljesítése a megbízó hibájából vált lehetetlenné, amely esetre viszont a szabály az, hogy a megbízottat a megbízás teljesítése érdekében addig kifejtett munkásságáért a díj arányos része illeti." Magánjogi Törvénykönyvjavasíatunk tehát számol azzal, hogy a megbízó részére megóvassék fontos okból a felmondás lehetősége, de ily fontos ok híjján — amely „fontos ok" a Kúria ítéletében szerepet nem játszik — a megbízót a díj keretében az addig teljesített munka arányában felelteti. Nézetünk szerint a magánjogi törvénykönyv Javaslata a szembenálló érdekek kölcsönös figyelembevétele tekintetében igazságosabban oldja meg a kérdést, mint a Kúria mai gyakorlata. B. S.