Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme a munka jogában

123 Ügyvédi perköltség elengedése. Érthetetlenül sűrűn lordul elő az az eset, hogy a pernyertes felperes a meg­ítélt perköltséget ellenfelének elengedi. A kir. Kúria P. V. 7769/929. számú ítéletével végre az ügyvédség ér­dekében tisztázott helyzetet teremtett. Az ügyvéd saját Devében a fennálló gyakorlat értelmében végrehajtást vezetett a költségek erejéig a marasztalt ellenfél ellen. A végrehajtást szenvedő végrehajtás megszüntetési ke­resetet indított azon tényalapon, hogy az ügyvéd volt felei a perköltséget elengedték. A kir. Kúria a végre­hajtás megszüntetési keresetet elutasítja azzal az indo­kolással, hogy a Ppé. 18. §-ának utolsó bekezdésében foglalt jogszabályt az anyagi jog szempontjából akként kell felfogni, hogy ezzel a törvény az ügyvéd javára jel­zálogjogot enged. Ezt a jelzálogjogi állaspontot a kon­krét perre való vonatkozással a Kúria még megtoldja azzal, hogy a zálogul szolgáló követelést a zálogjogra kiterjedő hatállyal csak a záloghitelező hozzájárulásá­val lehet jogügylet útján megszüntetni. Ennekíolytán az ügyfélnek a követelés elengedése tekintetében tett nyilatkozata az ügyvéd hozzájárulása hiányában jogi hatállyal nem bir. A Kúria állásfoglalása nemcsak ügy­védi szempontból örvendetes, hanem azért is, mert a Kúria határozatával egy lényegében mások jogainak kijátszására irányuló törekvés talál megdönthetetlen akadályra. B. S. Kellékhiányos ügylet utólagos érvényre-emelése. Ez a kérdés a jogéletet számos vonatkozásban foglalkoz­tatja és legutóbb a megrendelések gyűjtéséről szóló tör­vény ellenére kötött ügyletek kapcsán a Kúria jogegy­ségi tanácsa elé is vitetett, amely, sajnos, e kérdésben, bár a tárgyalás ismételten kitűzetett, még nem döntött. Egységesen minden kellékhiány tekintetében a kérdés nehezen is oldható meg, mert az alakszerűségi előírások súlya és az ezen rendelkezések által védett érdekek je­lentősége sem egyforma. A magánjogi törvénykönyv­javaslatnak a jogegységi tanács érintett témájával kap­csolatban sokszor hivatkozott 961. szakasza általános­ságban azt rendeli, hogy a meg nem felelő alakban kö­tött szerződés, ha csak a törvény mást nem rendel, ér­vényessé válik az elfogadott teljesítés által. Az általá­nos elv volna tehát az utólagos teljesítés, convaleskáló hatálya. A Kúria P. V. 6073/928. számú határozata az ingatlan vételügyletet formakellékeivel kapcsolatban bírálta el a kérdést. Az I. r. alperes férj a saját és fele­sége nevében kötötte meg az ingatlanügyletet, de fele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom