Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme a munka jogában

121 arra utalunk is, terjedelmileg a kártérítés összege egyező, akár szerződésszegésnek, akár megengedett cselekmenynek tekintjük az utaztatás beszüntetését, teoretikusan mégis meg van az a nagy és adott esetben erősen gyakorlativá válható különbség, hogy a szerződésszegés álláspontja mellett a sértett félnek joga volna naturális restitutio gyanánt a teljesítést követelni, míg az érdekelsőségi alapra helyezkedő és a Kúria álal is elfoglalt enyhébb álláspont esetén a kötelezettség akár elvi alapjaiban is, csak a kártalanításra szorítkozik, tehát a kikötött teljesítés követelése iránti jog a sértettet ez esetre nem illeti meg. A főnök azon gazdasági érdeke mellett, amely számára az utaztatás beszüntetését teszi kívánatossá, erejében meggyöngül az utazónak az utaztatáshoz való joga. Ez az elrendezés érthető is az érdekek egyenlőtlen gazdasági súlyának mérlegeléséből, mintahogyan az érdekelsőség kifejezése is éppen a jogok mögött álló érdekre, a jog gazdasági tartalmára kivár utalni. A Kúria egy másik határozata (P. VI. 4439/929.) ugyancsak aktuálissá teszi az érdekelsőség gondolatát, bár az ítélet indokaiban semmi oly akkord megütve nincs, amely az esetnek az érdekelsőséggel való lelkirokonságát mutatná. A per tényállása szerint felperes ügyvéd megbízást kapott, hogy egy házra megjelölt vételárösszegért szerezzen vevőt. Az ügyvéd tiszteletdíjára megállapodtak, hogy a vételár felvételével egyidejűleg lesz fizetendő. Amikor az ügyvéd a megbízásnak eleget téve, vevőt szerzett, aki a megbízó által stipulált vételáron kész volt a házat megvenni, a megbízó kijelentette, hogy a házat nem adja el. Az ügyvéd a Kúria határozatából kitűnően, nyílván azon az alapon, hogy a megbízó a maga vonakodásával hiúsította meg az ügyet létrejöttét, megperelte a megbízottat, úgy a tőle, mint a vevőtől kikötött díjai erejéig. A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperessel szemben támasztható igény az anyagi jog értelmében nem terjed ki többre, mint a kellően előkészített ügylet létesítésével felmerül+ költségek megtérítésére és hogy a felperes javára kötelezett díj csak az ügylet létrejötte esetén és az ügylet alapján alperesnek fizetendő vételárból jár, viszont azon további indok hozzáadásával, hogy az alperes nem vállalt olyan irányban kötelezettséget, hogy a kitüntetett vételár megajánlása esetén az ügyletet megkötni köteles és ennekfolytán a megbízó az eladási szándéktól való elállásra vonatkozó jogot el nem vesztette. A 4420/918. számú rendeletre tekintettel, minthogy az adott esetben ingalanról van szó, mindenesére