Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme a munka jogában

119 hat a hatóság ilyen hosszabb időre előre engelélyt. A 18 éves nők éjjeli munkaszünetének megrövidítésére vonatkozó engedélyt írásban kell kérni. A kérvényben megjelölendő a munkaadó neve, az üzem minősége, helye, a kérelem oka, a napok melyekre az engedélyt kérik. A hatóság 48 óra alatt köteles a kérelmet elintézni. Ha a munkadó nem egyes alkalmakra hanem hosszbb időre, például évszakra kéri az engedélyt, úgy a hatóság az illetékes keresk. és iparkamara véleményét előbb kikéri ós ennek beérkezte után 48 órával közli határozatát. Az éjjeli munkaszünet megrövidítése tárgyában hozott határozat ellen egyfokú fellebbvitelnek van helye. (Az elsőfokú iparhatóságok: tehát községekben a szolgabíró, rendezett tanácsú városokban a városi tanács, törv. hat városokban a rendőrkapitány, Budapesten a kerületi elöljáróság, határozatai felett másolfokon az alispán illetőleg r. t. városban a közgyűlés harmadfokon a kereskedelmi miniszter határoz.) Ha a hatóságok tudomására jut hogy a munkaadó a 18 éven felüli nők vagy éppen a gyermekek és fiatalkorúak éjjeli pihenőidejét engedély vagy más jogos ok nélkül megrövidíti, úgy ezeket a napokat, az illető évi 60 napba be kell számítania, de ez azért nem érinti a munkaadó büntetőjogi felelősségét. Ha munkaadó egy évben összesen 60 napnál kevesebb napon rövidítette meg a 18 éven felüli nők éjjeli munkaszünetét, az igénybe nem vett időt a következő év javára beszámítani nem lehet mert a következő évben is erre a célra legfeljebb 60 nap vehető igénybe. Az összes szóban volt rendelkezések megszegése mindenkor kihágást képez és büntetése 100 P vagy 200 P pénzbüntetés. Visszaesés esetében tehát olyankor mikor az illető egy hasonló kihágás miatt már jogerősen meg volt büntetve és a büntetés kiállása óta két év még el nem telt, a pénzbüntetés mindig 200 pengő és az eset súlyosságához képest 5 vagy 15 napig terjedhető fogház is kiszabatik. Dr. Vágó Bálint JOGGYAKORLAT Érdekelsőség — utazói napidíj — ügyvédi díj. A Polgári Jog múlt évi 9. számában a Kúria ítélkezése kapcsán reámutattunk arra a jelenségre, hogy a jogtételek sokszor eltérnek attól az állásponttól, hogy a törvény számára a szembenálló érdekek egyenlő súlyúak és a két szembenálló érdek közül valamelyiknek elsőséget engednek. Ezúttal két újabb kúriai határozat ad módot az erclekelsőség eseteinek feltárására és az érdekelsőség analizására.