Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Észrevételek a kényszerlikvidációs rendelethez

107 clnusula cassatoria hatálya a befejezetté nyilvánítás előtt nem áll be (jelen §. ut. bek.). Ama fentérintett elv alól, hogy t. i. a Ke.-eljárást csak az egyesség teljesítése vagy a teljesítésnek értékesítés útján való kikényszerítése után lehet befejezetté nyilvánítani, eltérés van akkor, ha az értékesítési eljárást valamely okból nem viszik végig, hanem az abbanmarad. Ilyen okul hozza fel a Kfszr. mindenekelőtt azt az esetet, ha az adós az értékesítési eljárást meghiúsítani törekszik vagy a kvótális hitelezők számára az értékesítésből előreláthatólag számbavehető hányad nem fog jutni (5. §. ut. bek.) További három ily esetet a jelen §. 2. bek. 1—3. pontjai sorolnak fel. Mind a három eset a 63401927. M. E. sz. rend. alapján kikötött értékesítésre vonatkozik, a 2. és 3. pont ezen felül a Kfsz. körébe eső értékesítésre is. A Kfszr. 5. §-áról már fent kifejtettük, hogy helyesebb lett volna erre az esetre áz eljárás megszüntetését kimondani. Ott is nyilván az a konstrukciós aggály tartotta vissza ettől a jogalkotót, hogy most immár az egyesség teljesítése a Ke.-eljárás keretébe tartozik, tehát azt nem lehet megszüntetni sem, amig a teljesítési határidők le nem jártak. Ezzel a felfogással kongruál a jelen §. 2. bek. 2. pontjában foglalt rendelkezés is. Annak az egy jogkövetkezménynek a levonása azonban az egész vonalon elmaradt, hogy ha már az egyesség teljesítése a Ke.-eljárás keretébe be van vonva, akkor annak nemteljesítése egy jelentőségű a legfontosabb bírói meghagyással szemben való ellenszegüléssel, aminek az eljárás megszüntetését kellene maga után vonnia (Y. ö. R. 85. §. 2—4. p., 86. §.), már csak azért is, hogy a csőd automatikusan beálljon (11. 88. §.). így most bizonyos mértékig légüres tér keletkezik, akár a ivfszr. 5. §-ának esete áll be, akár az OHE, a 6340 1927. M. E. sz. rend. körében lemond az értékesítésről, mert az eljárást befejezetté kell nyilvánítani anélkül, hogy az egyesség teljesítve lenne s anélkül, hogy annak önkéntes teljesítésére a legcsekélyebb remény is fennállana. S ugyanez a helyzet, ha az egyesség teljesítésének véghatárideje letelt és az adós nem vagy csak részben teljesített (jelen §. 2. bek. 2. pont), mert ekkor is befejezetté kell nyilvánítani az eljárást s ezzel az adóst szabadjára engedi. VIII. A Kfszr. 11. §-ában szabályozott tárgyalásnak csak akkor van helye, ha értékesítés elrendelve nincs és a végrehajtást a Ke.-eljárás befejezetté nyilvánítása előtt kérik meg. Ez is azáltal vált lehetővé, hogy most már az egyesség teljesítése vagy a teljesítés kikényszerítése beleesik a Ke.-eljárás keretébe (1. fent a 10. §-hoz.