Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Észrevételek a kényszerlikvidációs rendelethez

100 vetélései sorában tárgyal, de egyébként lényegben helye­seli szabályoz. E rendelkezés kiterjed a K. T. 62. §-ában szabályozott alkalmi egyesülés tagjaira is (C. 2547/1920. sz. Kor. Jog. 1921. febr.). A most kifejtettekre a Kfszr. maga annyiban tar­talmaz utalást, hogy az értékesítést „mások jogainak sérelme nélkül" írja elő (1. §. 1. bek. 6. §. 1. bek.) és hogy az értékesítést „az adós igénybevehető vagyona" tekin­tetében kell elrendelni (2. §. 1. bek.). III. Az értékesítés elrendelése nincs elválhatatlanul beépítve az OHE előtt folyó magánegyességi eljárásba, mert felmerülhet akkor is, ha az adós már a Ke.-kér­vény beadása előtt megkísérelte sikertelenül a magán­egyesség létrehozását és az ügy most közvetlenül a bíró elé kerül. Ugyanez a dolgok rendje akkor, ha az OHE előtt csak kvótális ajánlat feküdt, ott értékesítési hatá­rozatod hozL'i' d a me0*: ívánt 75 s^zaléKos tőketöbb­séget nem lehetett elérni s ezéi't kerül az ügy a bíró elé. Mindkét esetben a bíró dolga, hogy a hitelezőknek mó­dot adjon az értékesítési határozat felől való szavazásra s evégből nem kell külön tárgyalást tartania, hanem ezt a kérdést is az egyességi tárgyaláson tisztázza (R. 67. §). Más a helyzet abban a talán normális esetben, ami­kor ily értékesítési határozat a kötelező magánegyességi eljárás során jön létre. Ebben az esetben a Kfszr. a bíró előtt tárgyalás megtartását írja elő, amelyen az érdekelteket meghallgatja, a netán szükséges bizonyí­tást felveszi, az összes körülményeket mérlegeli és mind­ezek alapján dönt afelől, jóváhagyja-e az egyességet az értékesítés feltételével vagy tagadja-e meg a jóváha­Akár bíró előtti, akár kötelező magánegyességi elja rás folyik, a bíró csak. akkor hagyhatja jóvá az értéke­sítés feltételével elfogadott egyességet, ha a Kfszr. 3. §. 3. bek.-ben körülírt körülmények fennforgását causae cognitio alapján megállapítja. Ellenesetben a jóváha­gyást meg kell tagadni. A bíró nem térhet el a hitelezői határozatban megszabott feltételtől és nem hagyhatja jóvá már ekkor pl. a kvótális egyességet értékesítés elrendelése nélkül (v. ö. Kfszr. 3. §. ut. bek. és alább) vagy más időmeghatározás vagy módozatok mellett, mint ahogyan a hitelezői határozat szól. Legfeljebb szö­vegezésben eltérések, nyilvánvaló elvétés kiigazítása és hasonlók engedhetők meg, amik nem befolyásolják a hitelezői határozatban kifejezésre jutott akaratnyilvá­nítás tartalmát. Természetes, hogy ha a jóváhagyás megtagadásá­nak egyéb oka már fennforog, tárgytalan az értékesítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom